-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Többet költöttek tavaly a Magyarországra látogató turisták
Tavaly 39,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, akik összesen 1087 milliárd forintot költöttek, ez utóbbi szám 17 százalékkal múlja felül a 2007-es adatot. A magyar lakosság eközben 725 milliárd forintnak megfelelő összeget költött el külföldön, 25,6 százalékkal többet, mint 2007-ben. Tavaly tovább emelkedett a munkavégzési céllal történő kiutazások aránya, az egynapos utazásokon belül 18 százalék, a többnaposak esetében 13 százalék volt.
2009.02.23. 21:45 |
Tavaly 39,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, akik összesen 1087 milliárd forintot költöttek, ez utóbbi szám 17 százalékkal múlja felül a 2007-es adatot. A magyar lakosság eközben 725 milliárd forintnak megfelelő összeget költött el külföldön, 25,6 százalékkal többet, mint 2007-ben.
A külföldiek magyarországi fogyasztása 2008-ban 1087 milliárd forint volt, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban; a magyar lakosság eközben 725 milliárd forintnak megfelelő összeget költött el külföldön, 25,6 százalékkal többet, mint 2007-ben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.
Magyarországra 2008-ban összesen 39,6 millió külföldi látogató érkezett, lényegében ugyanannyi, mint az előző évben. A magyar lakosság eközben 17,4 millió alkalommal utazott külföldre, ami 1 százalékkal több, mint a 2007. évi adat. Az utasforgalmi szolgáltatások egyenlege 2008-ban mintegy 363 milliárd forint többlet volt, 3 százalékkal nagyobb az egy évvel azelőttinél.
A külföldiek teljes fogyasztásának a 67 százaléka a turisztikai céllal Magyarországra látogatókhoz kötődik, ők 731 milliárd forintot költöttek el, 14 százalékkal többet, mint az előző évben. Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 30 százaléka, 324 milliárd forint. Az egy napra látogatók kiadásainak 37 százaléka a vásárlási céllal érkezőktől, 20 százaléka az átutazóktól származott. A több napra Magyarországra látogatók 678 milliárd forint értékben vették igénybe az ország turisztikai szolgáltatásait. Kiadásaik nagy része, 69 százaléka a szabadidős utakhoz, 19 százaléka pedig az üzleti utakhoz kötődött.
A Magyarországra utazók kiadásaik 34 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 21 százalékát árucikkekre, 11 százalékát élelmiszerre, 9 százalékát egyéb szolgáltatásokra, 8 százalékát közlekedésre fordították.
Tavaly a külföldre látogató magyarok 725 milliárd forintot költöttek el, ennek 88 százalékát többnapos, 12 százalékát egynapos utazásokon. A kiadások 64 százaléka, 465 milliárd forint kötődött a turisztikai céllal utazókhoz, ami folyó áron 18 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, ám ez nem jelentette csupán a turisztikai szolgáltatások vásárlását.
A magyar állampolgárok egynapos utazásainak száma 3 százalékkal visszaesett, a többnapos utazásoké 8 százalékkal nőtt. Míg az egynapos utazások 47 százalékát vásárlási céllal tették, addig ez az arány a többnapos utazások esetében csupán 1 százalék volt. A turisztikai motivációjú utazások adták az egynapos utazások 31, illetve a többnapos utazások 84 százalékát. Tavaly tovább emelkedett a munkavégzési céllal történő kiutazások aránya, az egynapos utazásokon belül 18 százalék, a többnaposak esetében 13 százalék volt.
Ezzel párhuzamosan kiugró mértékben emelkedtek a (többségében hosszabb tartózkodással járó) munkavégzési célú utazásokhoz kapcsolódó kiadások is: 93 milliárdról 162 milliárd forintra nőttek. Arányuk az összes költésen belül éves szinten elérte a 22 százalékot a 2007. évi 16 százalékkal szemben - olvasható a KSH közleményében.
A külföldiek magyarországi fogyasztása 2008-ban 1087 milliárd forint volt, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban; a magyar lakosság eközben 725 milliárd forintnak megfelelő összeget költött el külföldön, 25,6 százalékkal többet, mint 2007-ben - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfőn.
Magyarországra 2008-ban összesen 39,6 millió külföldi látogató érkezett, lényegében ugyanannyi, mint az előző évben. A magyar lakosság eközben 17,4 millió alkalommal utazott külföldre, ami 1 százalékkal több, mint a 2007. évi adat. Az utasforgalmi szolgáltatások egyenlege 2008-ban mintegy 363 milliárd forint többlet volt, 3 százalékkal nagyobb az egy évvel azelőttinél.
A külföldiek teljes fogyasztásának a 67 százaléka a turisztikai céllal Magyarországra látogatókhoz kötődik, ők 731 milliárd forintot költöttek el, 14 százalékkal többet, mint az előző évben. Az egynapos látogatásokból származott a bevételek 30 százaléka, 324 milliárd forint. Az egy napra látogatók kiadásainak 37 százaléka a vásárlási céllal érkezőktől, 20 százaléka az átutazóktól származott. A több napra Magyarországra látogatók 678 milliárd forint értékben vették igénybe az ország turisztikai szolgáltatásait. Kiadásaik nagy része, 69 százaléka a szabadidős utakhoz, 19 százaléka pedig az üzleti utakhoz kötődött.
A Magyarországra utazók kiadásaik 34 százalékát szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 21 százalékát árucikkekre, 11 százalékát élelmiszerre, 9 százalékát egyéb szolgáltatásokra, 8 százalékát közlekedésre fordították.
Tavaly a külföldre látogató magyarok 725 milliárd forintot költöttek el, ennek 88 százalékát többnapos, 12 százalékát egynapos utazásokon. A kiadások 64 százaléka, 465 milliárd forint kötődött a turisztikai céllal utazókhoz, ami folyó áron 18 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban, ám ez nem jelentette csupán a turisztikai szolgáltatások vásárlását.
A magyar állampolgárok egynapos utazásainak száma 3 százalékkal visszaesett, a többnapos utazásoké 8 százalékkal nőtt. Míg az egynapos utazások 47 százalékát vásárlási céllal tették, addig ez az arány a többnapos utazások esetében csupán 1 százalék volt. A turisztikai motivációjú utazások adták az egynapos utazások 31, illetve a többnapos utazások 84 százalékát. Tavaly tovább emelkedett a munkavégzési céllal történő kiutazások aránya, az egynapos utazásokon belül 18 százalék, a többnaposak esetében 13 százalék volt.
Ezzel párhuzamosan kiugró mértékben emelkedtek a (többségében hosszabb tartózkodással járó) munkavégzési célú utazásokhoz kapcsolódó kiadások is: 93 milliárdról 162 milliárd forintra nőttek. Arányuk az összes költésen belül éves szinten elérte a 22 százalékot a 2007. évi 16 százalékkal szemben - olvasható a KSH közleményében.