Több rétegű utazás – megnyílt Párkányi Raab Péter kiállítása

A HANYATtLÓ-SZÁRNYALÓ című kiállítás az összegzés céljából készült és világpremiert is hozott Fehérvárra, hiszen városunkban láthatók először a művész újfajta szobortípusai, amivel 10 éve kezdett kísérletezni: ezek mozgó-zenélő szobrok. A Csók István Képtár kiállító terében a művész alkotásainak három csoportját láthatja a közönség: 16 szobrot, 12 grafikát - amelyek döntően Párkányi Raab Péter szobrászati munkáihoz készült virtuóz ceruzarajzok - és 22 nagyméretű fotót, amelyeket a különféle technikával végzett átalakításoknak köszönhető kétdimenziós szoborként jellemezhetőek. A lépcső mellett fotómontázst láthatunk, ami a művész hatvan köztéri alkotásából ad ízelítőt. A kiállítás három, térben is elkülönülő tematikus egységre tagolódik: a földszinten a korábbi évek munkái, az úgynevezett élethajók jelennek meg, amelyek az élet, a sors kérdéseit, az embernek szánt feladat keresésének folyamatát állítják a néző elé. A könyvtár előtt a második, szakrális térben a hét főbűn és a hét erény, illetve a rózsafüzér által szimbolizált krisztusi út jelenik meg az alkotásokban. A harmadik egységben pedig a teremtés misztériumát járja körbe, bemutatva a hagyomány és innováció kettősségét. A kiállítás megnyitóján Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója felidézte az idei évben megnyílt valamennyi nagyszabású tárlatot. Elmondta, hogy 15-15 ezer látogatót vonzott A Döntés és az Aba-Novák kiállítás is, míg a Seuso kiállítást közel 30 ezren látták. Az igazgató felidézte a 45 ezer látogatót vonzó Pompeji kiállítást, valamint szólt a nemrégiben megnyílt Kádár Béla kiállításról és a múzeum Országzászló téri épületében megnyílt, a város XX. századi történetét bemutató tárlatról is. Kulcsár Mihály kiemelte, hogy a tavalyi 103 ezerről 187 ezerre emelkedett a múzeum látogatónak száma úgy, hogy még nincs is vége az évnek, ezzel a megyeszékhelyek múzeumainak élmezőnyébe kerültek. Cser-Palkovics András polgármester a tárlatnyitón külön köszöntötte „itthon” Székesfehérváron Melocco Miklóst és összegezte a múzeum 2017-es évét, köszönetet mondva Szent István Király Múzeum valamennyi dolgozójának azért a munkáért, amelynek nyomán közel 190 ezer ember látogatta meg a múzeum különböző kiállítótereit. A polgármester szólt arról is, hogy Székesfehérvár Önkormányzata évről évre jelentősen növeli a kulturális területre szánt forrásokat. Kiemelte, hogy egy város nem tud közösség nélkül fejlődni, ebben pedig a kultúrának, a kulturális intézményeknek és a kulturális értékeknek meghatározó szerepe van. „Szellemi élet nélkül a múltban sem volt fejlődés és nem lesz a jövőben sem. Ha nem gondolunk az értékekre és az érték közvetítésre, akkor a város egésze sem tud fejlődni. Az idei év látogatószáma jól mutatja, hogy az embereket érdeklik az értékek, áldoznak rá időt, saját forrásaikból is akár, és a kiállításokhoz kapcsolódó eseményeken gyerekek és felnőttek egyaránt szívesen részt vesznek. Az életünk része a kultúra, amely lelki feltöltődés mellett szellemi frissességet is ad minden nemzedéknek.” – fogalmazott Cser-Palkovics András. 
A tárlatnyitóra ellátogatott Párkányi Raab Péter mestere, a Kossuth-díjas Melocco Miklós szobrászművész is, aki felidézte, hogy egyszer azt mondta Párkányi rajzairól, hogy olyan jók, mint Leonardo Da Vinci rajzai. Melocco Miklós szerint Párkányival kapcsolatban „a leonardói realista fényképező rajzokról” beszélhetünk, ceruzarajzai olyan tökéletesek, hogy szinte lehetetlen megkülönböztetni őket a fotógrafikáitól. Melocco Miklós szólt arról is, hogy van esély rá, hogy Párkányi Raab Péter alkotásait remekműveknek tartja majd az utókor is, „mert jók”. A kiállítás kurátora, Tóth Norbert szerint „Párkányi Raab Péter kiállítása egy teljes és kerek világba nyújt betekintést, melyben egyszerre van jelen a rész és az egész koherens egysége, a hagyomány tisztelete és az állandó megújulás képessége. Művészete mégis, vagy éppen ezért egységes képet mutat az elmúlt három és fél évtizedben. Szobrai által a teljesség megteremtésére törekszik, melyben egyszerre van jelen a szépség, jóság, igazság és a szentség belső harmóniája. Művei megalkotása során egy olyan belső utat járt be, melyre természete szerint minden ember eleve rendeltetett. Vagyis, - miközben épül benne a lélek lajtorja -, összekösse a földet és az eget, a természetet és a Teremtőt, hogy létrehozza a tiszta, a szakrális alkotást, amely az életet serkenti, élteti és képes a kultúrát létrehozni.”