-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Több ponton változik az adózás rendje péntektől
Az adózás rendjének több eleme változik szeptember 15-ével. Például felfüggeszthető lesz az adóhatóság által nem található cég adószáma, és az ezen idő alatt visszajáró adót elveszti a társaság.
Az adóhatóság szeptember 15-étől felfüggesztheti azoknak a cégeknek az adószámait, amelyek nem találhatók meg a székhelyükön, és a képviselőjüket sem lehet utolérni.
A felfüggesztésről határozatot hoz az APEH, így azt meg lehet fellebbezni, majd a bírósági jogorvoslat is az érintettek rendelkezésére áll. Ha már jogerős a felfüggesztő határozat, akkor onnantól - a megszüntető határozat jogerőre emelkedéséig - az adóvisszatérítés szünetel. Így a cég az ebben az időben visszajáró adót elveszti, azonban a fizetendő adó alól nem mentesül.
A céglista felkerül az APEH honlapjára
Az adóhatóság a fiktív cégek megszüntetése iránt intézkedik a cégbíróságnál, egyúttal az ilyen cégek listáját felteszi a honlapjára. A végső stádium az, amikor az APEH törli a társaság adószámát. Ezt akkor teheti meg, ha a jogerős felfüggesztést követő 90 napon belül a cég nem kérte a felfüggesztés megszüntetését, amúgy pedig nem áll felszámolás vagy végelszámolás alatt. Új adószám - a törlést követően - akkor kérhető, ha a társaság még szerepel a cégjegyzékben, és helyreállítja a törvényes működését.
Szintén szeptember 15-én lép hatályba az a szabály, amely arra kötelezi a bankokat, hogy a levont kamatadót havonta - összesítve - vallják be. A másik EU-tagállamban levont kamatadót itthon be kell vallani, és a különbözetet be is kell fizetni. Ellenben ha a magyar kamatadó alacsonyabb, akkor a különbözetet az APEH csak kérelemre utalja vissza.
Mulasztási bírság a felszámolóra
A szeptember 15-e után indult felszámolásoknál az APEH mulasztási bírságot szabhat ki a felszámolóra. Erre akkor kerül sor, ha nem fizette be a csődben lévő cég adóját.
A nagyobb cégek általában adóképviselőt fogadnak, ők járnak el az APEH-nál. Ha a képviselő egy társaság, és az adóhatóság megbírságolja a képviselőt, akkor a bírság a képviselők társaságának szól, és nem a konkrétan eljárt személynek kell megfizetnie. Nem bírságolható meg a képviselő, ha bizonyítja, hogy azért mulasztott az adóhatóságnál, mert maga is késve kapta meg a szükséges adatokat.