Több mint a fél ország magyart választ ha teheti

 A magyar lakosság 52 százaléka vásárláskor előnyben részesíti a hazai termékeket. Az Ipsos felmérése szerint a lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, amelyek közül a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében keresik kiemelten a magyar termékeket. Magyar terméknek a válaszadók azt tartják, amit magyar alapanyagokból készítettek, illetve amelyik védjeggyel ellátott.
2009.11.25. 08:31 |
 A magyar lakosság 52 százaléka vásárláskor előnyben részesíti a hazai termékeket. Az Ipsos felmérése szerint a lakosság mindenekelőtt az élelmiszerek esetében ragaszkodik a magyar áruhoz, amelyek közül a hús- és hentesáru, a tej és tejtermékek, illetve a zöldség- és gyümölcsfélék esetében keresik kiemelten a magyar termékeket.
 
  Magyar terméknek a válaszadók azt tartják, amit magyar alapanyagokból készítettek, illetve amelyik védjeggyel ellátott. Nem elhanyagolható szempont ezek mellett az sem, hogy magyar tulajdonú vállalat gyártja-e az adott terméket, illetve hogy az egy régi, hagyományos terméknek számít-e. Egy élelmiszer-termék megvásárlásakor az ár a legfontosabb szempont a fogyasztók számára, ezt követi a minőség, az akciók és a kedvelt íz, míg a termék származása az ötödik helyen áll.
 
A közvélemény-kutató felmérése azt mutatta, hogy a válaszadók kétharmada csak nehezen tudja megkülönböztetni a magyar és a külföldi termékeket egymástól. A termék származási helyének meghatározására leginkább a csomagolása alkalmas, a válaszadók 85 százaléka is ezt tartja a megfelelő információforrásnak. A márkanév 31 százalékban, a név maga pedig 21 százalékban járul hozzá ahhoz, hogy a fogyasztók eldöntsék, honnan származik az adott termék. A megkérdezettek 40 százaléka terméktől függően dönti el, hogy a magyar, vagy inkább a külföldi terméket preferálja, míg 8 százalékuk általában nem részesíti előnyben a magyar termékeket. A válság következtében a válaszadók 20 százaléka vásárol gyakrabban magyar terméket, 69 százalék ugyanolyan mértékben, míg 11 százalék vásárlásai során ritkábban választja a magyar termékeket.
 

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.