-
Kenyéráldás a szentmisén
Augusztus 20-án, Szent István király napján, 10.30 órakor ünnepi szentmisét mutat be Spányi Antal püspök a város papságával a Szent István király Székesegyházban. A szentmise végén áldja meg az új kenyeret, mint a családi jólét és a jövő jelképét, melyhez a kenyeret a város képviselői ajánlják fel.
2026.08.19. -
Örvendezz királyi város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az a tárlat, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban. A válogatott, míves bélyegek az esztétikai élményen túl betekintést engednek az államalapító uralkodó történelmi emlékezetébe is. A kiállítás szeptember 4-ig látogatható.
2026.08.18. -
Átadták az ösztöndíjakat
A hagyományokhoz hűen a Királyi Napok keretében a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközban adták át a Lánczos-Szekfű ösztöndíjakat, a Deák Dénes Ösztöndíjat és a Deák Dénes Díjat.
2026.08.18. -
Hűség és árulás
Hűség és árulás címmel, ebben az évben is folytatódott a királyi családok életét bemutató sorozat. A Bartók Béla téren Nagy Lajos király és Endre herceg történetét ismerheti meg a közönség.
2026.08.18.
Több mint 3000 diák nézheti meg Csukás István utolsó színpadi művét
A történet a gyerekkor varázslatos világába vezet, ahol minden és mindenki életre kel, ahol a harcoknak komoly tétjük van, ahol a barátság és a közös szívdobbanás a legfontosabb.
Kerkay Rita, az előadás rendezője és alkotótársai, a zeneszerző Matkó Tamás és a mozgásért felelős Kádas József olyan világot alkottak, ahol jó gyereknek lenni „Elképesztő az a hangzásvilág, amit Tamás kitalált, és ahogy Dia (Kiss Diána Magdolna – a szerk.) és Kamill (Kricsár Kamill – a szerk.) elkezdtek hangszeren játszani élőben, és közben a többiek elénekelték és megszólaltatták ezeket a dalokat.”
Az ősbemutató élőben a Nagyszínházban októberben lesz
Kerkay Rita rendezőként már bizonyított a Pelikán Fészekben, az Odaadó hívetek, Surik! című előadást vitte színpadra. A nagyszínpad azonban számára eddig még ismeretlen terep volt. „Nyilván tele vagyok szorongással, mert nekem ez nem szakmám, és kíváncsi vagyok, hogy amiket ötleteltünk, az elmúlt hetekben, hónapokban hárman, Jocóval (Kádas József – a szerk.) és Tomival (Matkó Tamás – a szerk.), azok hogy fognak működni, és egyáltalán ezekből mik működtethetők, és hogyan adnak ki egy olyan világot, amiben a gyerekek úgy érzik magukat, mint hogyha egy varázslatos helyre csöppennének. Én hiszek abban, hogy minél több fej találja ki azt a dolgot, ami később létrejön, annál gazdagabb és bonyolultabb gondolatot lehet a színpadra állítani. Végigbeszéltük Perczel Enikő dramaturggal és a fiúkkal, hogy mit szeretnénk ezzel a mesével közölni. Bekerült egy olyan keretjáték, ami ezt az egészet egy picit idézőjelbe, szimbolikussá teszi: azt látjuk, hogy az író hogyan dolgozik, hogyan születik a fejében egy mese. Ez a mese elevenedik meg a színpadon, ami már tele van varázslattal, zenével, színekkel, képekkel, játékossággal. Hat a két világ egymásra.” 
A varázslatos világhoz nagyban hozzájárult az a színes világ, amibe belecsöppennek a szereplők:
„A díszletben nagyon nagy segítséget nyújtott Horesnyi Balázs, akivel az első pillanattól kezdve beszélgettünk az egész történetről, és nagyon sokmindent mutatott nekem, hogy milyen irányba érdemes elindulni. A másik ember, akinek szintén nagyon hálás vagyok, az Soltész István Pöri, aki abban is segített, hogy ezt a színpadot, amit én csak úgy ismerek, hogy álltam rajta színészként, hogy kell működtetni. Arra törekedtünk, hogy egyszerre mutassuk meg az illúziót, és le is buktassuk.”
Szereplők: Kuna Károly, Váradi Eszter Sára, Varga Mária, Imre Krisztián, Ballér Bianka, Kovács Tamás, Kricsár Kamill, Ács Tamás, Fehérvári Péter, Keller János, Molnár G. Nóra, Kiss Diána Magdolna, Tusor Regina, Trill Beatrix, Rovó Tamás, Derzsi János