-
Vállalkozói fórum a Hiemer-házban
Éves beszámolót és vállalkozói fórumot rendezett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Fejér Vármegyei Szervezete szerdán Székesfehérváron. A vármegyében működő vállalkozások képviselői a szövetség tevékenységéről, aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre adandó válaszairól, valamint a vármegye gazdasági helyzetéről szóló előadáson vettek részt a Hiemer-házban.
2026.03.18. -
Fejlesztések a Fehér Alu Kft-né
A székesfehérvári Fehér Alu Kft. a Demján Sándor 1+1 Program keretében 126 millió forint támogatást nyert el, amelynek segítségével Összesen 312 millió forint értékű technológiai fejlesztést valósít meg. A beruházás célja a gyártási kapacitás növelése, a hatékonyság javítása, valamint a vállalat technológiai hátterének további modernizálása.
2026.03.17. -
Gépipari szakmai roadshow
A Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség és a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében valósult meg az-az országos roadshow, amely a gépipari, energetikai és védelmi ipari vállalatok számára kíván átfogó képet adni az iparág előtt álló innovációs lehetőségekről, a kutatás-fejlesztési irányokról, a beszállítói piacra jutás feltételeiről, valamint a hazai és nemzetközi értékesítési lehetőségekről.
2026.03.13. -
12 szakmai díj és új szemlélet - az „emberséges intelligenciában” hisz a fehérvári csapat
Az idei évben hat Marketing Gyémánt díjat nyert a Vonnák Péter vezette vállalkozás, amellyel a cég már összesen tizenkét szakmai elismerésnél tart. A díjakkal nemcsak kreatív marketingmegoldásokat, hanem több mesterséges intelligenciára épülő projektet is elismertek, ami jól mutatja, hogy a technológiai innováció egyre hangsúlyosabb szerepet kap a hazai marketing- és üzleti gondolkodásban.
2026.03.11.
Több béren kívüli juttatás adható idén adómentesen
Egy átlagos magyar cég 200 ezer forint béren kívüli juttatást ad személyenként évente, de a kis- és középvállalkozás dolgozói ennél általánosságban kevesebbet visznek haza. A 2009. január 1-től a béren kívüli juttások 400 ezer forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől. Csekély értékű ajándékutalvány például évente háromszor a minimálbér tíz százalékáig adható, adómentesen...
2009.01.08. 07:25 |
Idén a minimálbér 69 ezer forintról 71 500 forintra növelésével több béren kívüli juttatás adómentes értékhatára megváltozott. A béren kívüli juttatások értékhatárainak emelkedésével a cégek magasabb összeggel motiválhatják dolgozóikat, úgy, hogy bérköltségeiknek akár 50 százalékát is megtakaríthatják. Az új évvel az adómentes értékhatárok mellett az adóköteles természetbeni juttatások adója is módosul.Minden cégvezető ismeri azokat a kerülőutakat, amelyekkel csökkenthetők a bérköltségek. A kockázatos trükkök helyett azonban létezik egy jóval motiválóbb pénzügyi eszköz is, amellyel a munkáltató adó- és járulékmentesen honorálhatja alkalmazottai munkáját.
Egy átlagos magyar cég 200 ezer forint béren kívüli juttatást ad személyenként évente, de a kis- és középvállalkozás dolgozói ennél általánosságban kevesebbet visznek haza. A 2009. január 1-től a béren kívüli juttások 400 ezer forintos értékhatára megszűnik, ugyanakkor egyedi korlátokat vezettek be egyes juttatásokra február 1-jétől.
Az egyes béren kívüli juttatások adómentes értékhatárait a törvény gyakran a minimálbér mértékéhez viszonyítja. Ilyen például a csekély értékű ajándékutalvány, amely évente háromszor a minimálbér tíz százalékáig adható, tehát háromszor 7150 forint értékben, vagy az iskolakezdési támogatás utalvány, amely minden évben a minimálbér 30 százaléka (ez 2009-ben 21 450 forint) értékében adható.
2009. január 1-jétől az adóköteles természetbeni juttatás adója továbbra is 54 százalék, a TB járulék 29 százalék (adóval növelt értékre számolva 44,66 százalék), a munkaadói járulék három százalék (adóval növelt értéke 4,62 százalék) és a szakképzési hozzájárulás 1,5 százalék (adóval növelt értéke 2,31 százalék). Ezáltal a teljes terhelés összesen 105,59 százalékra változik, a korábbi 101,66 százalékhoz képest. Korábban a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulékot nem kellett megfizetniük a cégeknek.