-
Az avar kori Mezőföld
Február 3-án, kedden 16:30 órától kezdődik Szücsi Frigyes „Az avar kori Mezőföld” című könyvének bemutatója a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet Székesfehérvár tágabb környezetének, a mezőföldi középtájnak az avar kori (6–9. századi) múltját mutatja be, összefoglalva az elmúlt több mint 100 év kutatásainak az eredményeit.
2026.02.01. -
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Tisztelgés Kodály előtt - a Mátyás-templomban énekelt a Kodály Gimnázium Vegyeskara és az Alba Regia Vegyeskar
Az ünnepi szentmisében és az azt követő zenei áhítattal emlékeztek Kodály Zoltánra halálának 57. évfordulójához közeledve.
A szentmisét dr. Fábry Kornél Esztergom-budapesti segédpüspök celebrálta. Mint azt beszédében kiemelte, Kodály Zoltán példája mindannyiunk előtt ott áll, hiszen akármilyen rendszer is volt, a hitét mindvégig megtartotta, sőt a szentírást napi szinten olvasta. Ógörögül is megtanult, hogy tudja eredeti nyelven olvasni. A segédpüspök Szent Ágostont idézte, hogy aki szépen énekel, kétszer imádkozik. Kodály mintájára legyen mindannyiunk számára fontos az eukarisztia, a szentírás, mert minél inkább ismerjük meg benne Jézust, annál inkább építjük kapcsolatainkat, annál inkább tudunk jellé válni, ami egyben felelősséggel is jár – tette hozzá.
A szentmisét követő zenei áhítaton dr. Tardy László karnagy-kántor meghívására a székesfehérvári Kodály Zoltán Gimnázium Vegyeskara és az Alba Regia Vegyeskar Kodály-művek éneklésével emlékezett a Mesterre.
A gimnazisták előadásában felcsendült a Nagyszalontai köszöntő, a Pangue lingua és a Horatii carmen. Az Alba Regia Vegyeskar pedig a Napének, a Szép könyörgés és a Békesség-óhajtás művekkel tisztelgett Kodály Zoltán emlékének. Zárószámként a két kórus közösen énekelte el Kodály Zoltán A 114. genfi zsoltár című kórusművét, Vasvári Tamás zongoraművész orgonakíséretével.
Az eseményt megtisztelte jelenlétével Kodály Zoltánné Péczely Sarolta is, aki az est végén külön köszönetet mondott Kneifel Imre karnagynak. A koncerthelyszín Fehérvárhoz kapcsolódó érdekessége, hogy a Kneifel-család több szállal kötődik a Mátyás-templomhoz: Kneifel Imre felmenői közül többen is ott végeztek szolgálatot. Imre dédnagyapja Kneifel Antal a budavári főplébánia zenekari igazgatója volt. Halála után legidősebb fia, dr. Kneifel Ferenc vette át a karnagyi állást, majd 1892-ben megpályázta a székesfehérvári székesegyházi karvezetői posztot, s az itt működő Cecília kórus vezetését.