Tökéletlenségben rejlő harmónia - táncköltészet a balett színház újabb premierjén

A készülő produkciót bemutató sajtótájékoztatón részt vett Székesfehérvár alpolgármestere, Lehrner Zsolt is, aki kiemelte, hogy az idei évadban már a harmadik premierjére készül a Székesfehérvári Balett Színház, amely a nagysikerű Pinokkió és a Tűzmadár után a Testbeszéd című előadást tűzi műsorra.

Az alpolgármester az előadás kapcsán szólt arról, hogy maga a testbeszéd születésünktől halálunkig végigkísér minket. "Tulajdonképpen sokkal előbb megvan a mozgás és a testbeszéd az ember természetében és kommunikációjában, mint a beszéd. Ahogy megszületik egy csecsemő, egy gyermek rögtön testbeszéddel nyilvánítja azt ki, hogy éhes, vagy ha nem tetszik neki valami, tehát ez az ember elsődleges nyelve." A produkció második felvonásáról szólva Lehrner Zsolt a japán filozófiával átitatott színpadi elemekre hívta fel a figyelmet, amelyek az újjászületést keltik életre. Hozzátette, hogy a kincugi szellemében fogant művészi produkció sok izgalmat rejt majd a fehérvári közönség számára, és egyfajta metamorfózist láthatunk majd, amely egy új élet kezdetéhez vezet.

„Táncolj nekem egy percet és megmondom ki vagy” - idézte Egerházi Attila, a balett színház vezetője Mikhail Baryshnikovot, az orosz születésű amerikai balett-táncost, koreográfust a Testbeszéd című produkció kapcsán.

"Nem tudjuk elrejteni az érzéseinket, a testbeszédünket. Csak egy attitűd, egy tartás nagyon sokat árul el az emberről, tehát minden ember használja a testbeszédet. Minden ember táncos, de nem minden ember táncművész, mert a művész tudatosan is leképezi az életet mozgásban." - tette hozzá Egerházi Attila.

A második részről a balett színház vezetője elmondta, hogy a darabot a kincugi filozófiája ihlette, ami eredetileg a törött kerámia javításának japán művészete, porított arany, ezüst vagy platina keverékével. A kincugi elfogadja a hibásat, a tökéletlent, gyakorlatilag újraalkotja a szépséget, egy törött tárgy metamorfózisa révén. Egerházi Attila szólt arról is, hogy mi sem állhatna messzebb a mai fogyasztói társadalom filozófiájától, mint ez a szemlélet. Hozzátette, hogy a kincugi a lélekre is vonatkozik, és ezen filozófia mentén készült a darab, ami nem cselekményes mű, sokkal inkább egy táncköltészet.

A darab jelmeztervezői Pajor Patrícia és Herman Anett lesznek, akik több éve dolgoznak már együtt a társulattal.

Pajor Patrícia a Törés/Vonalak című produkció kapcsán kapcsán kiemelte, hogy az előadásnak nagyon nagy pluszt tud adni maga a látvány, ami a ruhákból, a díszletekből, és a fénytervezésből tevődik össze. A ruhákról elmondta, hogy azok nem túl direkt módon, de jelképezik majd azt a fajta japán filozófiát, amit Egerházi Attila megálmodott, és ez elsősorban az anyagválasztásban és a szabásban fog megmutatkozni. "Nem szerettünk volna egy ilyen nagyon direkt, töredezett, kincugi mintázatú, repedezett formát megmutatni, mert úgy gondoljuk, hogy a nézőkben is megvan az a fajta kreatív szemlélet, hogy össze tudják kötni fejben a dolgokat és mögé szerkeszthetik a saját történetüket."

Jegyek elérhetők a Vörösmarty Színház jegyirodájában és a jegy.hu felületén.

Herman Anett hozzátette, hogy az anyagválasztás kulcsfontosságú volt, ebben megjelenik a tökéletlenség, viszont összképében mégis egy szép egységet alkot. Kiemelte, hogy izgalmas tervezői feladat volt ez a munka számukra, amelyben el akarták kerülni, hogy "illusztratívak" legyenek, de mégis sokat tudnak sugallni és teret adni a táncművészeti gondolatoknak.ᐧ