Természetközeli gyepgazdálkodás - Fehérváron is több helyen alakítanak ki méhlegelőket

A városban a 400 hektárnyi kezelendő zöldfelületből közel 100 hektárt egy évben két alakalommal, ökológiai szempontok alapján kezel a Városgondnokság. Ezek a területek javarészt kaszálórétek, melyek szénája takarmányként kerül hasznosításra. A város belterületén az idei évben 2,5 hektárra bővítette a Városgondnokság a méhlegelők nagyságát. A néha gazosnak mondott életterek tele vannak élettel, mini életközösségek alakulnak ki bennük. Megismerésük és elfogadásuk a legfontosabb feladat mindnyájunknak.

Csete Gábor a Városgondnokság természetvédelmi szakmai vezetője elmondta, hogy az utóbbi húsz évben a beporzó rovarok 40%-a kipusztult Európában. Élelmiszereink nagy része pedig összefüggésben van a beporzók munkájával, ugyanis az Európában termesztett 264 haszonnövény több mint nyolcvan százalékát ezek a rovarok porozzák be, továbbá több mint négyezer zöldségfélét köszönhetünk a méheknek. Ezért van nagy szükség rá, hogy a környezetünkben a lehető legtöbb módon védjük a beporzó rovarokat.

Kiemelte, hogy sokak számára ezek a területek gazosnak tűnnek és alapvetően a Városgondnokságnak is újfajta ez természetközeli gyepgazdálkodás. Ezeket a területeken azonban nem hagyjuk magukra, folyamatosan vizsgáljuk több szempontból is. A legtöbb probléma egyébként abból van, hogy elfelejtettük már, milyen egy természetes rét és miért kell meghagyni a gyepet. Fehérváron idén három hektárnyi területen végez ilyen gyepgazdálkodást a Városgondnokság. „Az okostelefon nem csak arra való, hogy lefotózzunk egy-egy területet és posztoljuk, hogy milyen gazos, hanem arra is, hogy utánanézzünk, hogy miért is fontosak ezek a területek.” - mondta Csete Gábor.

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan

Nemzetközi példákon alapuló helyi cselekvés ezeknek a területeknek a kijelölése, hiszen ezeken csak mi tudjuk kialakítani és üzemeltetni városunkban – emelte ki Cser-Palkovics András polgármester.

A Tóvárosi sétányon is több száz négyzetméteren meghagyják a gyepet, ami kedvez a beporzó rovaroknak.

Bozai István városgondnok hangsúlyozta, hogy egyáltalán nem gazdasági oka van egyes területeken a technológiai váltásnak, hiszen évente kétszer ezek is nyírva lesznek, ami lényegesen nagyobb munka, mint a rendszeres nyírás. Egyértelműen a természetközeliséget szeretnénk a városba visszahozni. A Városgondnokság által fenntartott ötmillió négyzetméternyi zöldterülethez képest néhány százalékot tesznek ki a méhlegelők. Mint mondta sok nagyvárosban jelölnek ki egyre több ilyen területet.

Mészáros Attila alpolgármester, önkormányzati képviselő kiemelte, hogy tavaly Sóstón már elkezdték a vadvirágos rét technológiát és most a Tóvárosi sétány mellett is több száz négyzetméteren lesz egy hasonló zöldterület. 

A város egyik legszebb sétányának murvázása is megújul a napokban, így nem lesznek vizes időben sáros szakaszok.