Három hónapon át zajló felújítás után ma este ismét birtokba vehette a fehérvári közönség az újjávarázsolt művészmozit. Felújított vetítőgép, dolby sztereó hang, légkondícionálás, új szőnyeg és új függöny fogadja közönséget az apró fehérvári moziban.
Pálfalvi András, a Megyei Művelődési Központ igazgatója és Gyimesi Edit, a klubmozi vezetője minden ünnepélyes külsőséget mellőzve adta át a közönségnek a felújított mozit |
„Valami vidámabb, szórakoztatóbb filmet is választhattak volna erre az alkalomra” - mondta mögöttem valaki a zártkörű bemutatón vetített film végén. Szó se róla, Grunwalsky Ferenc
Táncalak című alkotása nem egy könnyen emészthető darab. A rendező-operatőr négy éven át (!) forgatta a filmet, amellyel a 34. Magyar Filmszemlén a rendezői látvány díját nyerte el.
A filmnek nincs a klasszikus értelemben vett története: Ladányi Andrea, a főszereplő életre hoz, megszül egy nemtelen alakot a komáromi erőd hatalmas falai között, majd csak egyre bolyong a kihalt erődben, ahonnan nem tud kiszabadulni - útja végén visszamászik a „szarkofágba”, amelyből született. Teszi mindezt szöveg nélkül, Kurtág György és Lajkó Félix zenéjére.
A táncos küzdelmes útja során soha nem szenved vereséget: kínlódik, harcol - és mindig talpon marad. Látomásait dokumentumfilm-betétekkel erősíti a rendező - akasztások, kivégzések, katonai menetoszlopok villannak fel néha-néha. A látványt Nádler István vonalrajzai próbálják erősíteni - szerintem kevés sikerrel: Grunwalsky képei enélkül is hús-vér közelségbe hozzák a testet, látjuk Ladányi minden pórusát, a megfeszülő izmokat, a lüktető ereket.
A film után a jelenlévő közönség a rendezővel és néhány munkatársával találkozhatott - volna, de ők sajnálatos módon nem érkeztek meg, így a nézők csak egymással vitathatták meg a filmet.
Kapcsolódó anyagok:
• Díszbemutatóval nyit a felújított klubmozi
