A köztársasági elnök március 9-re írta ki a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a képzési hozzájárulásról szóló, országos ügydöntő népszavazást. A szavazás március 9-én vasárnap reggel 6 órától este 19 óráig tart. Azok a választópolgárok, akik nem kértek igazolást a lakóhelytől távoli belföldi vagy külképviseleti szavazáshoz, személyesen a lakóhelyükön szavazhatnak. A mozgásában gátolt és lakhelyükön tartózkodó választópolgárok írásban kérhetnek mozgóurnát a helyi választási irodától vagy a szavazás napján a lakhely szerint illetékes választási bizottságtól.
A köztársasági elnök március 9-re írta ki a kórházi napidíjról, a vizitdíjról és a képzési hozzájárulásról szóló, országos ügydöntő népszavazást. A népszavazásra feltett kérdések- Egyetért-e ön azzal, hogy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen kórházi napidíjat fizetni?
- Egyetért-e ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért és a járóbeteg-szakellátásért a jelen kérdésben megtartott népszavazást követő év január 1-jétől ne kelljen vizitdíjat fizetni?
- Egyetért-e ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük?
A szavazás módjaA szavazás március 9-én vasárnap reggel 6 órától este 19 óráig tart. Azok a választópolgárok, akik nem kértek igazolást a lakóhelytől távoli belföldi vagy külképviseleti szavazáshoz, személyesen a lakóhelyükön szavazhatnak.
A szavazóhelyiségben a szavazatszámláló bizottság megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben (az értesítőt ilyenkor már nem kell bemutatni). A személyazonosságot a lakcímet is tartalmazó régi tipusú személyi igazolvánnyal, illetve új, kártya formátumú személyivel, útlevéllel vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedéllyel lehet igazolni, az utóbbi három mellé azonban a választónak magával kell vinnie lakcímigazolványát is!
Ha a szavazásnak nincs akadálya, a bizottság a választópolgár jelenlétében lebélyegzi, majd átadja a választópolgárnak a szavazólapokat és a borítékot, ezek átvételét a választópolgár saját kezű aláírásával igazolja.
A választópolgár kitölti a szavazólapokat (érvényesen szavazni csak az egyik válaszra lehet, az alatte levő körbe tollal írt X vagy + jellel). Végül a szavazólapokat borítékba teszi, és a szavazatszámláló bizottság előtt az urnába helyezi. A szavazáshoz szavazófülke áll rendelkezésre, ennek használata nem kötelező.
Szavazás a lakóhelytől távol külföldön és belföldönAzok a választópolgárok, akik a szavazás napján lakóhelyüktől távol tartózkodnak, előzetes kérelemre belföldön igazolással, külföldön pedig a Magyar Köztársaság nagykövetségein és főkonzulátusain adhatják le szavazataikat.
Lakóhelytől távol történő belföldi szavazásA választópolgárok a lakóhelytől távol történő belföldi szavazáshoz ajánlott levélben március 4-ig személyesen vagy meghatalmazott útján március 7-én délután 16 óráig kérhetnek igazolást a helyi választási iroda vezetőjétől. Az igazolással a szavazás napja előtt a helyi választási irodában, a szavazás napján pedig a kijelölt szavazökörben lehet kérni a névjegyzékbe vételt. A szavazatokat is a kijelölt szavazókörökben kell leadni.
Ha valaki az igazolás kiadása után meggondolja magát, és mégis a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségben szeretne szavazni, március 6-ig kérheti, hogy - az igazolás bevonásával egyidejűleg - vegyék vissza a lakóhelye szerinti szavazókörbe.
Szavazás külföldönA külképviseleti névjegyzékbe való felvételt február 22-ig kérhették a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél. Azok a szavazók, akik a határidőig kérelmezték, hogy külföldön adhassák le voksaikat, a Magyar Köztársaság nagykövetségein vagy főkonzulátusain szavahatnak.
A szavazás módja a külképviseletenA szavazást a külképviseleti választási iroda bonyolítja le, amely megállapítja a választópolgár személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a külképviseleti névjegyzékben. A személyazonosságot érvényes útlevéllel, személyazonosító igazolvánnyal vagy 2001. január 1-je után kiállított vezetői engedéllyel lehet igazolni. A külképviseleti válastási iroda a külképviseleti névjegyzékbe már nem vehet fel választópolgárt!
A szavazás menete megegyezik a belföldi, lakhely szerinti szavazáséval egészen addig, amig a választópolgár a kitöltött szavazólapokat a borítékba helyezi. Ezután a választópolgár leragasztja a borítékot (a le nem ragasztott borítékban leadott szavazatok érvénytelenek!), majd a külképviseleti választási iroda tagja kitölti a szavazásról szóló nyilatkozatot, mely a választópolgár nevét, lakcímét, személyi azonosítóját tartalmazza. A szavazásról szóló nyilatkozatot a választópolgár aláírja, a külképviseleti választási iroda tagja pedig hitelesíti. A lezárt borítékot a választópolgár átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azt a szavazásról szóló nyilatkozattal együtt a választópolgár jelenlétében egy másik borítékba helyezi, a borítékot lezárja, és átadja a választópolgárnak. A választópolgár a borítékot a leragasztáson aláírja, majd az urnába helyezi.
Mozgóurnás szavazásMozgóurnás szavazásra akkor kerül sor, ha valaki mozgásában gátolt, vagy egészségügyi, szociális, illetve büntetés-végrehajtási intézetben lakhelyétől távol van.
A mozgásában gátolt és lakhelyükön tartózkodó választópolgárok írásban kérhetnek mozgóurnát a helyi választási irodától vagy a szavazás napján a lakhely szerint illetékes választási bizottságtól.
Aki mozgásában gátolt, és nem a lakóhelyén, hanem egészségügyi, szociális vagy büntetés-végrehajtási intézetben van, először igazolást kell kérnie a lakcíme szerint illetékes választási irodától, majd ennek birtokában mozgóurnát igényelni az intézmény helye szerint illetékes választási irodától. A szavazás napján mindezt a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságánál lehet megtenni. Igazolásra csak akkor nincs szükség, ha a választópolgár lakhelye és a kérdéses intézmény ugyanazon szavazókörben van.