Szigorodik a jogi személyek büntethetősége

Az ügyész a jövőben nem dönthet arról, hogy egy bűncselekmény kapcsán indít-e eljárást az elkövető által irányított jogi személy ellen, az eljárást automatikusan meg kell indítani - egyebek mellett ezt tartalmazza az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján olvasható tervezet, amely a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvényt módosítja. Az OECD és uniós szervezetek vizsgálatai is azt állapították meg, hogy elenyésző esetben indul jogi személy ellen büntetőeljárás Magyarországon.
2008.03.25. 12:49 |
Az ügyész a jövőben nem dönthet arról, hogy egy bűncselekmény kapcsán indít-e eljárást az elkövető által irányított jogi személy ellen, az eljárást automatikusan meg kell indítani - egyebek mellett ezt tartalmazza az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapján olvasható tervezet, amely a jogi személyek büntetőjogi felelősségéről szóló törvényt módosítja. Az OECD és uniós szervezetek vizsgálatai is azt állapították meg, hogy elenyésző esetben indul jogi személy ellen büntetőeljárás Magyarországon.

A lehetőséget egy 2001-ben hozott törvény teremti meg, amelynek az a lényege, hogy ha egy cég vezetője ellen büntetőeljárás folyik, akkor azt ki lehet terjeszteni a cégre is, amennyiben annak származott anyagi előnye a bűncselekményből.

A módosítási javaslatnak talán legfontosabb eleme az, amely megtöri a mai ügyészi privilégiumot, ugyanis jelenleg csak az ügyész jóváhagyásával lehet kiterjeszteni az eljárást a jogi személyre is. A javaslat szerint, ha felmerül a gyanú, hogy az elkövető a cégnek hajtott hasznot a bűncselekménnyel, akkor ki kell terjeszteni az eljárást arra is.

A másik változás, hogy nem csak a jogi személynél jelentkező anyagi előny alapozza meg a bűncselekményt, hanem más - nem vagyoni - előny is. Végül a javaslat összhangba hozza a gazdasági társasági törvény és a jogi személy büntethetőségéről szóló törvény meghatározásait. Rögzíti, hogy ki a vezető, a képviselő és a társaság tagja.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.