Szerdán avatják a Ciszter lépcsőjén Gróf Klebelsberg Kuno szobrát

 Szerdán délelőtt 11 órakor avatják fel Gróf Klebelsberg Kuno szobrát a Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén, melyet Pető Hunor szobrászművész készített. Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása. 1926-ban választották Székesfehérvár Díszpolgárává.
2013.11.11. 07:44 |
  Szerdán délelőtt 11 órakor avatják fel Gróf Klebelsberg Kuno szobrát a Ciszterci Szent István Gimnázium lépcsőjén, melyet Pető Hunor szobrászművész készített. Klebelsberg Kuno a székesfehérvári Ciszterci Szent István Gimnázium diákja volt. Nevéhez kötődik a Székesfehérvári Magyar Királyi Állami Polgári Fiúiskola, mai II. Rákóczi Ferenc Magyar - Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola, létrehozása. 1926-ban választották Székesfehérvár Díszpolgárává.
 Gróf Klebelsberg Kuno (1875. november 13. - 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, rövid ideig belügy-, majd 1922-1931 között vallás- és közoktatásügyi miniszterként tevékenykedett. Néhány év alatt megvalósított népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített. A reálgimnáziumot bevezetve, megreformálta a képzés szempontjából elavult középiskolai oktatást. Erre az új iskolatípusra igen nagy szükség volt, ugyanis a természettudományos tárgyakat korábban elhanyagolták. Nagyszabású egyetemi építkezésekkel Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a felsőoktatás korszerű műhelyeit, mintegy vidéki művelődési központokká változtatva ezeket a városokat. Létrehozta a Collegium Hungaricumokat és az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét, melyben a tudósutánpótlás biztosítását látta. Felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. A reformpedagógiai elveket valló miniszter rendkívül nagy eredményeket ért el az oktatáspolitika és –szervezés területén, munkája maradandó értéket képvisel.

Kultúra

  1. XVI. Zenélő Kultúr Udvar

    Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.

    2026.08.22.
  2. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.