2. Magyarország

A Szentkorona-tan szerepe a közjogban - 40 éve tért haza államiságunk jelképe

„A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények a legrégebbi koronázási együttes Európában” - mondta Tóth Endre történész, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott kurátora szombaton, a Szent Korona hazatérésének negyvenedik évfordulóján.
2018.01.07. 16:31 |
A Szentkorona-tan szerepe a közjogban - 40 éve tért haza államiságunk jelképe

További különleges jellegzetességet ad a magyarok Szent Koronájának, hogy míg Európában és azon túl is, az állami, nemzeti, történeti folytonosságot dinasztiákhoz, etnikumokhoz, alkotmányhoz, filozófiai, vallási, ideológiai elvekhez vagy ezek kombinációjához kötik addig Magyarországon egészen a legújabb időkig a Szent Koronához.

A Szent Korona tanát Werbőczy, a magyar sajátos (sarkalatos) törvények összeírásakor a Hármaskönyvben (Tripartitum) rögzítette a nemesi szabadságjogokkal együtt, ahogy a király és a nemzet együtt gyakorolják a hatalmat. A törvényhozó hatalmat egységben, az igazgatási hatalmat osztottan, a központi hatalmat a király magyar báróin keresztül. A nemesek a helyi hatalmat gyakorolják, amely egyenrangú a központival szemben. Az osztott hatalom (helyi önkormányzat) a magyar jogban szintén sajátos dolog. Még törvény-kihirdetési joggal is járt, tehát a helyi önkormányzat maga is vizsgálhatja, hogy alkotmányos-e az a törvény, amit alkottak.

A magyar történeti alkotmányban a Szent Korona nem egyszerű műtárgy, hanem a szentség és szabadság jelképe, az állami és nemzeti lét szimbóluma végig a történelemben. A Korona nem dinasztia, hanem az ország Szent Koronája, amelynek birtokosa nem is a király, hanem Magyarország.

A Szent Korona-tan szerint az államhatalom a nemzeté, amely a koronázás ténye által megosztódik a királlyal. A király tehát hatalmát a nemzettől és annak tekintélyéből bírja. Ezen kívül még szoros szakrális ellenőrzés alatt is állott; a Koronát csak Székesfehérváron, a szakrum földi helytartóját, a pápát képviselő esztergomi érsektől kaphatta, így a koronázási jog képes volt biztosítani, hogy a király gondoskodjék a rábízott népről és Istennek tetsző módon kormányozza országát.

Felhasznált irodalom:

Magyar alkotmánytörténet szerk. Mezey Barna (Bp. Osiris, 1995)
Kocsis István: Magyarország Szent Koronája (Bp. Püski, 2000)
Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története (Bp. MTA, 1941)

fényképek: múlt kor történelmi magazin

Magyarország

Összes

  1. Központi felvételi

    Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.

    2026.01.24.

  2. Veszélyes a levegőminőség

    A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.

    2026.01.23.

  3. Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet

    Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.

    2026.01.14.

  4. Országgyűlési választás április 12-én

    Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.

    2026.01.13.