-
A TISZA alakíthat kormányt
84,91%-os feldolgozottságnál az adatok szerint a TISZA Párt alakíthat majd kormányt. A TISZÁNAK 138, a Fidesznek 54, a MI Hazánknak pedig 7 képviselője lenne az új parlamentben, ez azt jelentené, hogy a Tiszának kényelmes kétharmados többsége lenne a parlamentben, ehhez ugyanis 133 mandátum szükséges. Orbán Viktor gratulált Magyar Péternek.
2026.04.12. -
Választás 2026 - Székesfehérváron is befejeződött a szavazás
Vasárnap este hét órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják a voksukat.18:30-ig 60.762-en szavaztak Fehérváron, ami 82 százalékos részvétel.
2026.04.12. -
Rendkívüli nyitvatartás
Nyitva tart a legtöbb kormányablak az országgyűlési választás hétvégéjén, április 11-én szombaton, valamint 12-én vasárnap. Ezeken a napokon kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre, és lakcímkártya pótlására lesz lehetőség.
2026.04.11. -
Választási kisokos
A Helyi Választási Iroda vezetőhelyettesével, Kincses Zsolt Dáviddal összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az április tizenkettedikei országgyűlési választáshoz. A tudnivalókat a könnyebb átláthatóság miatt pontokba szedtük.
2026.04.09.
A Szentkorona-tan szerepe a közjogban - 40 éve tért haza államiságunk jelképe
További különleges jellegzetességet ad a magyarok Szent Koronájának, hogy míg Európában és azon túl is, az állami, nemzeti, történeti folytonosságot dinasztiákhoz, etnikumokhoz, alkotmányhoz, filozófiai, vallási, ideológiai elvekhez vagy ezek kombinációjához kötik addig Magyarországon egészen a legújabb időkig a Szent Koronához.
A Szent Korona tanát Werbőczy, a magyar sajátos (sarkalatos) törvények összeírásakor a Hármaskönyvben (Tripartitum) rögzítette a nemesi szabadságjogokkal együtt, ahogy a király és a nemzet együtt gyakorolják a hatalmat. A törvényhozó hatalmat egységben, az igazgatási hatalmat osztottan, a központi hatalmat a király magyar báróin keresztül. A nemesek a helyi hatalmat gyakorolják, amely egyenrangú a központival szemben. Az osztott hatalom (helyi önkormányzat) a magyar jogban szintén sajátos dolog. Még törvény-kihirdetési joggal is járt, tehát a helyi önkormányzat maga is vizsgálhatja, hogy alkotmányos-e az a törvény, amit alkottak.
A magyar történeti alkotmányban a Szent Korona nem egyszerű műtárgy, hanem a szentség és szabadság jelképe, az állami és nemzeti lét szimbóluma végig a történelemben. A Korona nem dinasztia, hanem az ország Szent Koronája, amelynek birtokosa nem is a király, hanem Magyarország.
A Szent Korona-tan szerint az államhatalom a nemzeté, amely a koronázás ténye által megosztódik a királlyal. A király tehát hatalmát a nemzettől és annak tekintélyéből bírja. Ezen kívül még szoros szakrális ellenőrzés alatt is állott; a Koronát csak Székesfehérváron, a szakrum földi helytartóját, a pápát képviselő esztergomi érsektől kaphatta, így a koronázási jog képes volt biztosítani, hogy a király gondoskodjék a rábízott népről és Istennek tetsző módon kormányozza országát.
Felhasznált irodalom:
Magyar alkotmánytörténet szerk. Mezey Barna (Bp. Osiris, 1995)
Kocsis István: Magyarország Szent Koronája (Bp. Püski, 2000)
Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története (Bp. MTA, 1941)
fényképek: múlt kor történelmi magazin