2. Magyarország

A Szentkorona-tan szerepe a közjogban - 40 éve tért haza államiságunk jelképe

„A magyar Szent Korona és a koronázási jelvények a legrégebbi koronázási együttes Európában” - mondta Tóth Endre történész, a Nemzeti Múzeum nyugalmazott kurátora szombaton, a Szent Korona hazatérésének negyvenedik évfordulóján.
2018.01.07. 16:31 |
A Szentkorona-tan szerepe a közjogban - 40 éve tért haza államiságunk jelképe

További különleges jellegzetességet ad a magyarok Szent Koronájának, hogy míg Európában és azon túl is, az állami, nemzeti, történeti folytonosságot dinasztiákhoz, etnikumokhoz, alkotmányhoz, filozófiai, vallási, ideológiai elvekhez vagy ezek kombinációjához kötik addig Magyarországon egészen a legújabb időkig a Szent Koronához.

A Szent Korona tanát Werbőczy, a magyar sajátos (sarkalatos) törvények összeírásakor a Hármaskönyvben (Tripartitum) rögzítette a nemesi szabadságjogokkal együtt, ahogy a király és a nemzet együtt gyakorolják a hatalmat. A törvényhozó hatalmat egységben, az igazgatási hatalmat osztottan, a központi hatalmat a király magyar báróin keresztül. A nemesek a helyi hatalmat gyakorolják, amely egyenrangú a központival szemben. Az osztott hatalom (helyi önkormányzat) a magyar jogban szintén sajátos dolog. Még törvény-kihirdetési joggal is járt, tehát a helyi önkormányzat maga is vizsgálhatja, hogy alkotmányos-e az a törvény, amit alkottak.

A magyar történeti alkotmányban a Szent Korona nem egyszerű műtárgy, hanem a szentség és szabadság jelképe, az állami és nemzeti lét szimbóluma végig a történelemben. A Korona nem dinasztia, hanem az ország Szent Koronája, amelynek birtokosa nem is a király, hanem Magyarország.

A Szent Korona-tan szerint az államhatalom a nemzeté, amely a koronázás ténye által megosztódik a királlyal. A király tehát hatalmát a nemzettől és annak tekintélyéből bírja. Ezen kívül még szoros szakrális ellenőrzés alatt is állott; a Koronát csak Székesfehérváron, a szakrum földi helytartóját, a pápát képviselő esztergomi érsektől kaphatta, így a koronázási jog képes volt biztosítani, hogy a király gondoskodjék a rábízott népről és Istennek tetsző módon kormányozza országát.

Felhasznált irodalom:

Magyar alkotmánytörténet szerk. Mezey Barna (Bp. Osiris, 1995)
Kocsis István: Magyarország Szent Koronája (Bp. Püski, 2000)
Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története (Bp. MTA, 1941)

fényképek: múlt kor történelmi magazin

Magyarország

Összes

  1. Ma van a kommunizmus áldozatainak emléknapja

    Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Ezzel Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapja a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban; azóta minden évben tartanak emlékünnepségeket.

    2026.02.25.

  2. Próbaterhelés a velencei hídon

    Csütörtökön zajlott az új Velencei gyalogos- és kerékpáros híd próbaterhelése, melyet a BME Hidak és Szerkezetek Tanszékének szakemberei, mérnökei végeztek el a kivitelező céggel közösen. A helyszíni mérési eredmények alapján a próbaterhelés sikeres volt - tájékoztatott a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.

    2026.02.21.

  3. Választási előkészületek

    Folyamatosan zajlik az április 12-i országgyűlési választások előkészítése Székesfehérváron. A választási értesítőt a Nemzeti Választási Iroda február 20-ig, e hét péntekig küldi meg a szavazásra jogosult állampolgároknak. 

    2026.02.16.

  4. Február 15-ig lehet jelentkezni!

    Az Oktatási Hivatal közlése szerint február 15-én éjfélig lehet jelentkezni az ősszel induló alap-, osztatlan és mesterképzésekre, illetve felsőoktatási szakképzésekre a felvi.hu oldalon elérhető E-felvételiben.

    2026.02.10.