-
Megújul a KRESZ
Biztonságosabb utakat szeretne? Mondja el a véleményét a KRESZ-megújítás tervezetéről! Csupán 10-15 percet vesz igénybe a Közlekedési és Beruházási Minisztérium által készített kérdőív kitöltése, amely többek között az elektromos rollerek használatának kérdéskörét is érinti. A válaszadás anonim és önkéntes.
2026.07.28. -
Nyolc önkormányzati érdekképviselet közösen készít szakpolitikai javaslatcsomagot
Újabb érdemi és előremutató egyeztetésen vagyunk túl a nyolc önkormányzati érdekképviseleti szervezet vezetőivel a készülő közös, össz-szövetségi szakpolitikai javaslatcsomagunkról - írta Facebook oldalán Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere, aki június eleje óta a Megyei Jogú Városok Szövetségének az elnöke.
2026.07.21. -
Felvételi 2026
Július 23-án este, feltehetően a korábbi évekhez hasonlóan este nyolckor kiderül, hogy a közel 130 ezer felvételiző közül kiket vettek fel valamelyik magyar egyetem szeptemberben induló alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére - ekkor hozza nyilvánosságra ugyanis az Oktatási Hivatal a felvételi ponthatárait.
2026.07.20. -
Július 23-án jönnek a ponthatárok
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
2026.07.13.
A Szentkorona-tan szerepe a közjogban - 40 éve tért haza államiságunk jelképe
További különleges jellegzetességet ad a magyarok Szent Koronájának, hogy míg Európában és azon túl is, az állami, nemzeti, történeti folytonosságot dinasztiákhoz, etnikumokhoz, alkotmányhoz, filozófiai, vallási, ideológiai elvekhez vagy ezek kombinációjához kötik addig Magyarországon egészen a legújabb időkig a Szent Koronához.
A Szent Korona tanát Werbőczy, a magyar sajátos (sarkalatos) törvények összeírásakor a Hármaskönyvben (Tripartitum) rögzítette a nemesi szabadságjogokkal együtt, ahogy a király és a nemzet együtt gyakorolják a hatalmat. A törvényhozó hatalmat egységben, az igazgatási hatalmat osztottan, a központi hatalmat a király magyar báróin keresztül. A nemesek a helyi hatalmat gyakorolják, amely egyenrangú a központival szemben. Az osztott hatalom (helyi önkormányzat) a magyar jogban szintén sajátos dolog. Még törvény-kihirdetési joggal is járt, tehát a helyi önkormányzat maga is vizsgálhatja, hogy alkotmányos-e az a törvény, amit alkottak.
A magyar történeti alkotmányban a Szent Korona nem egyszerű műtárgy, hanem a szentség és szabadság jelképe, az állami és nemzeti lét szimbóluma végig a történelemben. A Korona nem dinasztia, hanem az ország Szent Koronája, amelynek birtokosa nem is a király, hanem Magyarország.
A Szent Korona-tan szerint az államhatalom a nemzeté, amely a koronázás ténye által megosztódik a királlyal. A király tehát hatalmát a nemzettől és annak tekintélyéből bírja. Ezen kívül még szoros szakrális ellenőrzés alatt is állott; a Koronát csak Székesfehérváron, a szakrum földi helytartóját, a pápát képviselő esztergomi érsektől kaphatta, így a koronázási jog képes volt biztosítani, hogy a király gondoskodjék a rábízott népről és Istennek tetsző módon kormányozza országát.
Felhasznált irodalom:
Magyar alkotmánytörténet szerk. Mezey Barna (Bp. Osiris, 1995)
Kocsis István: Magyarország Szent Koronája (Bp. Püski, 2000)
Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története (Bp. MTA, 1941)
fényképek: múlt kor történelmi magazin