-
Nemzeti Gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 69. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. Kedden 18 órakor misével, majd utána 19 órakor mécsesgyújtással emlékeznek Fehérváron az Országalmánál, az 56-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
2025.11.04. -
A gyrosokat ellenőrzik
Az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások betartása, a nyomonkövethetőség biztosítása és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása érdekében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos ellenőrzést rendelt el a gyrost árusító éttermekben és büfékben - közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
2025.11.03. -
Óraátállítás vasárnap hajnalban
2025-ben a téli időszámítás október 26-ára virradó éjjel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy vasárnap hajnali 3 órakor egy órával vissza kell állítani az órákat 2 órára, így ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk.
2025.10.24. -
Éjszakai forgalomkorlátozás lesz szombaton és vasárnap az M7-esen
Éjszakai forgalomkorlátozás mellett folytatódik hétvégén az új velencei gyalogos híd építése. 2025. október 18-án, szombaton 22 órától lezárják az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalát a 44-es és a 46-os km-ek között, várhatóan vasárnap 12 óráig.
2025.10.17.
A Szentkorona-tan szerepe a közjogban - 40 éve tért haza államiságunk jelképe
További különleges jellegzetességet ad a magyarok Szent Koronájának, hogy míg Európában és azon túl is, az állami, nemzeti, történeti folytonosságot dinasztiákhoz, etnikumokhoz, alkotmányhoz, filozófiai, vallási, ideológiai elvekhez vagy ezek kombinációjához kötik addig Magyarországon egészen a legújabb időkig a Szent Koronához.
A Szent Korona tanát Werbőczy, a magyar sajátos (sarkalatos) törvények összeírásakor a Hármaskönyvben (Tripartitum) rögzítette a nemesi szabadságjogokkal együtt, ahogy a király és a nemzet együtt gyakorolják a hatalmat. A törvényhozó hatalmat egységben, az igazgatási hatalmat osztottan, a központi hatalmat a király magyar báróin keresztül. A nemesek a helyi hatalmat gyakorolják, amely egyenrangú a központival szemben. Az osztott hatalom (helyi önkormányzat) a magyar jogban szintén sajátos dolog. Még törvény-kihirdetési joggal is járt, tehát a helyi önkormányzat maga is vizsgálhatja, hogy alkotmányos-e az a törvény, amit alkottak.
A magyar történeti alkotmányban a Szent Korona nem egyszerű műtárgy, hanem a szentség és szabadság jelképe, az állami és nemzeti lét szimbóluma végig a történelemben. A Korona nem dinasztia, hanem az ország Szent Koronája, amelynek birtokosa nem is a király, hanem Magyarország.
A Szent Korona-tan szerint az államhatalom a nemzeté, amely a koronázás ténye által megosztódik a királlyal. A király tehát hatalmát a nemzettől és annak tekintélyéből bírja. Ezen kívül még szoros szakrális ellenőrzés alatt is állott; a Koronát csak Székesfehérváron, a szakrum földi helytartóját, a pápát képviselő esztergomi érsektől kaphatta, így a koronázási jog képes volt biztosítani, hogy a király gondoskodjék a rábízott népről és Istennek tetsző módon kormányozza országát.
Felhasznált irodalom:
Magyar alkotmánytörténet szerk. Mezey Barna (Bp. Osiris, 1995)
Kocsis István: Magyarország Szent Koronája (Bp. Püski, 2000)
Eckhart Ferenc: A Szentkorona-eszme története (Bp. MTA, 1941)
fényképek: múlt kor történelmi magazin
