-
Múzeumpedagógiai börze
Múzeumpedagógiai börzét rendeznek augusztus 26-án, szerdán Székesfehérváron. A program 14.00 és 16.30 óra között tart a Szent István Király Múzeumban. A kulturális intézmények, közgyűjtemények múzeumpedagógiai kínálatának megismerését követően az érdeklődők megnézhetik a TOTUS TUUS – TELJESEN A TIÉD című kiállítást is. A részvételhez előzetes regisztrációt ajánlanak a szervezők.
2026.08.24. -
Kérdőív a Királyi Napokról
Augusztus 24-én, hétfőn estig még kitölthető a város honlapján az a kérdőív, amelynek célja, hogy a fehérváriak mondják el véleményüket a fesztiválról, osszák meg ötleteiket arról, miben és miként szeretnék, hogy tovább fejlődjön vagy változzon az elkövetkező években az augusztusi ünnepségsorozat.
2026.08.24. -
Zenélő Kultúr Udvar
Ez évben is a az Oskola utcában rendezte meg a Fehérvári Polgárok Egyesülete hagyományos Zenélő Kultúr Udvar programját. Színes, változatos programok várták az érdeklődőket.
2026.08.24. -
Királyi Napok-zárógála
Vasárnap látványos színpadi műsorral fejeződött be a Királyi Napok programsorozata. A Zichy-színpadon a város kulturális életének szereplői gálaműsorral búcsúztak az ünneptől.
2026.08.24.
Szent Miklós püspök ünnepe, Mikulás napja
A katolikus egyház december 6-án emlékezik meg szent Miklós püspökről - ez a Mikulás-ünnepnap. Világszerte ünneplik Szent Miklóst, ő a gyermekek legkedveltebb szentje. Nyugaton a X. század óta tartják ezt a napot. A keleti egyházak máig egyik legtiszteltebb szentje. Szent Miklós püspök a nagylelkű és bőkezű felebaráti szeretetével a karácsony előhírnöke lett.
Szent Miklós püspök a IV. században élt a mai Törökország területén, a kis-ázsiai Müra városában. Gazdag kereskedő szülők egyetlen gyermekeként született 270 körül Patarra vagy Lükia településen, Kis-Ázsia dél-nyugati csücskében. Jótéteményeinek se szeri, se száma. Egészen fiatal volt még, amikor titokban megajándékozott pénzzel egy édesapát, hogy három leányát férjhez tudja adni, azaz hozományt vehessen, ami akkor alapvető feltétel volt - ezzel megakadályozta, hogy a lányok örömlányokként tartsák fönn magukat és családjukat. Égi jelre választották Müra püspökévé.
Tisztelete a VI. századtól Keleten és Nyugaton egyaránt elterjedt. A bizánci birodalomban már nagyon korán tisztelték. A IX. század előtt már Oroszország védelmezője lett a tatárok ellen és minden más ellenséggel szemben. Nyugat-Európának is az egyik legnépszerűbb szentje lett, a házasság és az anyaság oltalmazója, a gyermekek barátja.
Ünnepe mintegy a karácsony vigíliája, bevezetése. Hagyományai összemosódtak a karácsonyi ünnepkörrel. A tizennégy segítő szent közé sorolták a középkor óta. Számtalan templom, társulat és foglalkozás patrónusa A legnagyobb tiszteletet a régi Oroszországban tanúsítottak iránta. Az ortodox egyház ma is kiváltképpen tiszteli, az ikonosztázokon mindig megjelenik. Szibériában még a részegítő italokkal is kapcsolatba hozták a nevét, mivel a "nyikolitsza" ige azt jelenti: leissza magát. Szent Miklós "ökumenikus" szent is, amennyiben segített az akkor negatívan kezelt zsidókon is, amikor a keresztények igaztalanul vádolták őket.
A nagylelkűségéhez és kedvességéhez fűződő történetek nyomán alakult ki a Mikulás-kultusz népszokásként is. A Miklós név cseh és szlovák nyelven Mikulás. Magyarországon is nagy volt Szent Miklós tisztelete, amelyet a bizánci kapcsolatok alapozták meg Szent István király idején. Mintegy hatvan községet neveztek el róla, például: Kunszentmiklós, Szigetszentmiklós.
A különböző népek kultúrájában szinte mindenütt feltűnik hosszú, prémes, vörös köpenyben járó, deres szakállú, nagy csizmájú alakja. Személyéhez kapcsolódik a Mikulás-napi kedves ajándékozás szokása. A Mikulás a néphit ajándékozó lénye, a gyermekfolklór alakja, aki kisgyermekek hite szerint évente Miklós napján megjelenik, ajándékokat és/vagy virgácsot hoz.
A Mikuláshoz később hozzákapcsoltak fenyegető külsejű "kísérőket", krampuszokat. A krampuszoknak tulajdonképpen semmi közük sincs Szent Miklós ünnepéhez. Szakértők szerint Szent Miklóst úgy hiteles bemutatni, mint olyan szentet, aki ajándékoz, de nem fenyeget. Egy brit pszichológusnő aktuális megállapítása szerint a Mikulásban való hit jót tesz a gyerekek morális fejlődésének, a jó és a rossz közötti különbségtételre neveli őket. Az ajándékozás szokása városi értelmiségi hatásra terjedt el Magyarországon, falun csak a XX. században. A szokás valószínűleg osztrák. Korábban is voltak a magyar parasztságnál Miklós-napi alakoskodások.
Már életében Noel Baba-nak (Ajándék Apa) nevezték a püspököt. Legendája a különböző népek ajkán más és más változatban élt tovább, ennek megfelelően a jótevő szent neve is hol Szent Miklós, Heiliger Nikolaus, Santa Claus, Mikulás, hol meg Télapó, Karácsony apó, vagy Fagy apó. A Santa Claus alakja holland közvetítéssel formálódott Amerikában a XVII. században. Szovjet hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában a Télapó elnevezés. A Szovjetunióban Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozta a fenyőfát az ajándékokkal, de Szilveszter napján.