Szent Mártonra emlékeztek az Új Magyar Képtárban

November 11-e Szent Márton napja, amihez számos népi hagyomány kötődik. Szent Márton, 316-ban született egy római tribunus fiaként Savariában, a mai Szombathelyen. 18 éves korában apja kívánságára a légió katonája lett, s a legenda szerint palástját odaadta egy didergő koldusnak. Nem sokkal később Amiens-ben megkeresztelkedett, otthagyta a sereget és misszionárius lett, majd 371-ben a Loire menti Torus püspökévé választották. A hagyomány szerint Márton elbújt a nagy megtiszteltetés elől a libák között, de a nagy gágogás elárulta. Az irgalmas felebaráti szeretet megtestesítőjeként a katonák, utazók, foglyok, rabok, parasztok, pásztorok pártfogója, patrónusaként tartják számon.

A Fehérvári Polgárok Egyesületének megemlékező ünnepségét Palkovics Lajos elnök nyitotta meg, majd Földi Zoltán, a Humán Közszolgálati Szakbizottság elnöke mondott köszönetet az egyesületnek, hogy Szent Márton-napját minden esztendőben méltó módon megünneplik. Beszédében Szent Márton emberségének és a hagyományok megőrzésének a fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. „Szent Márton példamutatása alapján a XXI. század emberének is nap, mint nap el kellene azon gondolkodnia, hogyan tudjuk egymást vállvetve segíteni. Ez az állítás különösen igaz egy nemzeten és a keresztény Európán belül. Ezen kívül a hagyományok megünneplése is nagy jelentőséggel bír napjainkban: a mostani ünnepség is jól bizonyítja, hogy a hagyományápolás és a kultúránkba vetett hit képes kapcsolatot teremteni a fiatalabb és az idősebb generáció tagjai között.” – tette hozzá Földi Zoltán.

A jóságos püspök személyéhez kapcsolódó népi hagyományokat első ízben a Felsővárosi Általános Iskola diákjainak vidám német és magyar nyelvű műsora, majd Brücker Ákos Előd atya előadása, Tenke Eszter népdalcsokra, idézte fel, emellett Izinger Katalin művészettörténész tartott tárlatvezetést a pénteki eseményen.

Az Új Magyar Képtárban tartott pénteki ünnepségről természetesen az ízletes ludaskása, és a finom újbor sem hiányozhatott. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Ízletes étekben egyáltalán nem volt hiány: a Lecsókirály és halászléfőző, kolbásztöltő versenyek győztese, Major László az idei esztendőben ínycsiklandozó finomságot főzött a kondérban. Márton emellett az újbor bírája is; ilyenkor ugyanis már iható az idei szüreti termés eredménye. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, a köztudatban ezt „Márton poharának” hívják.