A Csók István Képtárban mutatták be pénteken a Szent István Király Bazilikájának utóélete - a Középkori Romkert 1938-tól napjainkig című tanulmánykötetet. A kiadvány számos új, eddig publikálatlan fényképet és sok új szakmai eredményt közöl, új megközelítésben. A szerzők különböző szakterületeket képviselnek: Gärtner Petra, Bubryák Orsolya, Rácz Piroska, Mentényi Klára, Demeter Zsófia és Biczó Piroska olvasatában kerülhetünk közelebb a Romkert történetéhez.
Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a budapesti Szent István Bazilika támogatásával készült el az a Középkori Romkert történetét bemutató kötet, mely a Szent István Király Bazilikájának utóélete címet viseli. A szerkesztője a Szent István Király Múzeum művészettörténésze, Gärtner Petra, de az egyes fejezetek szerzői között ott van Bubryák Orsolya, Rácz Piroska, Mentényi Klára, Demeter Zsófia és Biczó Piroska is. A képekkel illusztrált és sok új szakmai eredményt közlő 104 oldalas kiadvány – mely a székesfehérvári Szűz Mária-prépostság pusztulását követő romterület 20. századi megnyitásáról szól – hozzájárul a székesfehérvári emblematikus helyszín jelenkori és közelmúltbeli történetének árnyaltabb megismeréséhez. A tanulmánykötetben több, eddig publikálatlan fénykép is megtalálható.
A kötet bemutatására ma délután került sor a Csók István Képtárban, ahol a kiadvány több szerzője is jelen volt. A résztvevőket Molnár Tamás ifjúsági és civil tanácsnok köszöntötte, aki a Romkertről, mint a város egyik emblematikus szimbólumáról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a város jelképeként számon tartott helyekkel és jelképekkel való foglalkozás nagyon fontos. Elmondta, hogy azokból a dicsőséges korszakokból – mely ezekhez a jelképekhez kapcsolódnak – jó meríteni a mindennapokban, tekintve, hogy a 21. században élők számára is sok pozitív hozadékkal bírhatnak. Ahhoz pedig, hogy a székesfehérvári lokálpatriotizmust meg tudjuk erősíteni, fontos, hogy legyenek összekapcsoló jelképeink, programjaink és témáink. Végül hozzátette: akik ezt a kötetet majd forgatják, közelebb fognak kerülni Székesfehérvárhoz, és büszkék lesznek a városra.
A kiadványt Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója mutatta be a jelenlévőknek, aki azt szokatlan kötetként aposztrofálta, tekintettel arra, hogy a megszokottakkal ellentétben ez nem a koronázó templomról szól, és annak történetéről, hanem a története utáni történetéről. Arról az időszakról, amikor az 1601-es robbantást követően a templom megsérül, majd köveit széthordják, végül elbontják, s helyén püspöki palota létesül, és az ásatásoknak köszönhetően létrejön a feltárt maradványokat bemutató Romkert. A kötet innentől – az 1930-as évektől – kezdődik, bár a szerzők a tanulmányaik során visszatérnek és foglalkoznak a Bazilika klasszikus történetével is. Elmondta, hogy a kiadványban nagyon sok adat és információ szerepel. A képanyaga gyönyörű, és a több mint száz kép között, korabeli archív felvételek is vannak. Az igazgató részletesen beszámolt a kötetben szereplő hat tanulmány tartalmáról, köztük a romokból Romkertté váló emlékhelyről, a Szent István-szarkofág történetéről, Szent István király ereklyéiről, a kőfaragványok történetéről, a Romkert 1938-as nagy napjairól, valamint a Romkert arculatváltásairól is. A rendezvényt kötetlen beszélgetés zárta.
