Már nyolcezren látták a Seuso kiállítást Székesfehérváron

A Magyar Nemzeti Múzeum Seuso-kincseket bemutató országos vándorkiállítása 2018 áprilisáig tart és összesen hat megyei jogú várost érint. Az október 29-én, elsőként Székesfehérváron megnyílt tárlat látogatóinak száma kedden meghaladta a nyolcezer főt. A Seuso-kincs magyarországi bemutatására szervezett vándorkiállítást Székesfehérvár után Kaposváron, Kecskeméten, Miskolcon, Nyíregyházán és Zalaegerszegen láthatja majd a közönség.
2017.11.07. 20:03 |
Már nyolcezren látták a Seuso kiállítást Székesfehérváron

A Seuso-kincs a legjelentősebb ismert késő római ötvösművészeti leletegyüttes, amelyet néhány évtizeddel ezelőtt, az 1970-es években találtak meg Magyarországon, majd illegális körülmények között jutott ki az országból. A magyar kormány a Seuso-kincset két lépésben - az első hét darabot 2014-ben, a második felét idén nyáron - szerezte vissza. A tárlat külön érdekessége, hogy Székesfehérvárhoz és környékéhez kapcsolódó ókori római kori emlékanyagból összeállított kamara-kiállítással egészül ki, amelyet Nádorfi Gabriella régész állított össze és amely Szabadbattyán határában, a Sárvíz-Malomcsatorna bal partján, a római korban hajózható Sárvíz folyó mellett feltárt Pannonia eddig ismert legnagyobb méretű, késő római kori épületének leletanyagából ad ízelítőt. 

Mindig nagy örömmel jövök Székesfehérvárra, hiszen a magyar kultúra egyik bölcsője, olyan történelmi hely, amely megérinti az embert. A Seuso-kincs bemutatása országos jelentőségű program, amelyben tetten érhető a kormányzat kultúrát decentralizáló szándéka abban, hogy ezt a világhírű műtárgy együttest országos körútra indítja el. Szimbolikusnak tekinthetjük, hogy Székesfehérváron, magyar államiságunk szempontjából kiemelt helyen indul útjára a Budapesten kívül hat megyei jogú városban megrendezésre kerülő vándorkiállítás.” - fogalmazott Dr. Hoppál Péter. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára elmondta még, hogy a művészettörténetben páratlan, semmi mással össze nem hasonlítható kincsek bemutatásával kapcsolatos feladatok rendkívüliek, így komoly elvárásokat rónak a kiállítást befogadó partnerintézményekre, ezért külön köszönetét fejezte ki a Szent István Király Múzeumban közreműködő szakembereknek, hogy feltételrendszert biztosítani tudták. Vargha Tamás, államtitkár, miniszterhelyettes köszönetét fejezte ki a Magyar Nemzeti Múzeumnak és a Szent István Király Múzeum munkatársainak, hogy rekordgyorsasággal rendezték meg a kiállítást. Szintén köszönetet mondott, hogy Székesfehérvár lehetett a kiállítás-sorozat első helyszíne. „A kincsek fellelésének helyszíne bebizonyítja, hogy Székesfehérvár illetőleg környéke már a római korban is jelentős szerepet töltött be, majd néhány száz évvel később, Szent István Városként lett a magyar nemzet történelemi fővárosa.” – fogalmazott Székesfehérvár országgyűlési képviselője.

Kultúra

  1. Az avar kori Mezőföld

    Február 3-án, kedden 16:30 órától kezdődik Szücsi Frigyes „Az avar kori Mezőföld” című könyvének bemutatója a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet Székesfehérvár tágabb környezetének, a mezőföldi középtájnak az avar kori (6–9. századi) múltját mutatja be, összefoglalva az elmúlt több mint 100 év kutatásainak az eredményeit.

    2026.02.01.
  2. Gyertyaszentelő a Székesegyházban

    Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.

    2026.01.31.
  3. Emberi sorsok a Don-kanyarban

    Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.

    2026.01.30.
  4. Mezőföld tánchagyományai

    Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.

    2026.01.30.