-
Honismereti akadémia Fehérváron
Idén is meghirdette prezentációs versenyét a Vörösmarty Mihály Könyvtár és a Fejér Megyei Honismereti Egyesület. Az 5-12. évfolyamos diákok február 15-ig jelentkezhetnek a versenyre. Minden résztvevő ajándékcsomagot kap, az I. helyezett csapat és felkészítő tanára ingyenesen részt vehet az Országos Ifjúsági Honismereti Akadémián.
2026.02.10. -
Foglalkozások a Balett Színház művészeivel
A felnőtteket táncszínházi, a gyerekeket játékos, táncos foglalkozással várja nyílt napján a Székesfehérvári Balett Színház társulata. A Kaszap István utcai próbateremben február 14-én, szombat 10 órától várják az érdeklődőket. A férőhelyek korlátozott száma miatt az ingyenes foglalkozásra regisztrálni kell február 13-án 12 óráig.
2026.02.10. -
Könyvek új köntösben
Februárban a Vörösmarty Mihály Könyvtár Tolnai utcai tagkönyvtára kapja a főszerepet a Bűvös Hetes programsorozatban. Ennek részeként Megújult könyvek címmel nyílt kiállítás, valamint a látogatók a könyvkészítés folyamatával is megismerkedhettek.
2026.02.10. -
Janusz Wojcik emléke
A tervek szerint rövidesen egy emlékpaddal és egy emléktáblával idézik meg Janusz Wojcik munkásságát. A kezdeményezés szerint a Jávor Ottó tér adhat otthont költő értékteremtő tevékenységének.
2026.02.10.
Székesfehérvár a török korban - érdekes előadás lesz ma a Csók Képtárban
Dr. Kolláth Ágnes, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa tart érdekesnek ígérkező előadást Fehérvár török koráról a Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában október 9-én pénteken 17 órától.
2020.10.09. 08:55 |
Székesfehérvár 1543-ban került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá, s véglegesen csak 1688-ban sikerült a keresztény hadaknak visszafoglalni.
Mindkét fél tisztában volt a város stratégiai és szimbolikus jelentőségével, így e másfél száz év alatt többször is ádáz harcok folytak birtoklásáért. A tizenöt éves háború ostromai a mai napig meghatározzák településünk képét, hiszen ekkor dőlt romba a magyar királyok koronázó bazilikája és pusztult el a középkori épületek többsége. Ugyanakkor a hódoltság békésebb időszakaiban lehetőség nyílt a gazdasági és kulturális fejlődésre, aminek csekély emlékeit még ma is láthatjuk. Előadásában e korszak mindkét arcát igyekszik bemutatni a történeti és régészeti források segítségével.