-
Négy előadás a V54-ben
Vasárnap Matuz János: feketevörös – Shakespeare: Macbeth című tragédiája nyomán, hétfőn Molnár Ferenc: Marsall, míg december 20-án, szombaton Brian Friel: Pogánytánc című darabját élvezheti a közönség a Várkörút 54. szám alatti kultúrtérben.
2025.12.14. -
Levélben köszöntötte a zsidó hitközséget Székesfehérvár polgármestere
Hanuka alkalmából levélben köszöntötte dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Székesfehérvári Zsidó Hitközséget. "A ma gyúló gyertyák fényei évezredes hagyományok továbbélését hirdetik, melyek ennyi év távlatából is biztos támpontot kínálnak a változó világ bizonytalanságában" - írja levelében.
2025.12.14. -
Hóangyalok a Kodolányin
Hóangyal GondosKODO elnevezéssel szervezett jótékonysági koncertet a Kodolányi János Egyetem és a Szegényeket Támogató Alapítvány. Az előadásból befolyt összeget az Alba Bástya Család- és Gyermekjóléti Központ gondozásában élő, hátrányos helyzetű családok tehetséges gyermekei kapják meg.
2025.12.12. -
Lábnyomaink
Fejér vármegye költőinek verseit összegző új antológiát mutattak be a Vörösmarty Mihály Könyvtár Olvasótermében. A huszonhárom helyi szerző műveit felvonultató kötetet Bobory Zoltán költő, a Vörösmarty Társaság korábbi elnöke szerkesztette.
2025.12.12.
Székesfehérvár a török korban - érdekes előadás lesz ma a Csók Képtárban
Dr. Kolláth Ágnes, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet tudományos segédmunkatársa tart érdekesnek ígérkező előadást Fehérvár török koráról a Szent István Király Múzeum Csók István Képtárában október 9-én pénteken 17 órától.
2020.10.09. 08:55 |
Székesfehérvár 1543-ban került az Oszmán Birodalom fennhatósága alá, s véglegesen csak 1688-ban sikerült a keresztény hadaknak visszafoglalni.
Mindkét fél tisztában volt a város stratégiai és szimbolikus jelentőségével, így e másfél száz év alatt többször is ádáz harcok folytak birtoklásáért. A tizenöt éves háború ostromai a mai napig meghatározzák településünk képét, hiszen ekkor dőlt romba a magyar királyok koronázó bazilikája és pusztult el a középkori épületek többsége. Ugyanakkor a hódoltság békésebb időszakaiban lehetőség nyílt a gazdasági és kulturális fejlődésre, aminek csekély emlékeit még ma is láthatjuk. Előadásában e korszak mindkét arcát igyekszik bemutatni a történeti és régészeti források segítségével.