Székelyudvarhelyi drámaíró pályázaton nyert Adorján Viktor

 A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendége volt szombaton Adorján Viktor székesfehérvári szerző, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatója, aki megnyerte a dráMÁzat drámaíró pályázatot. A lovasok című mű a beérkező 217 alkotás közül került ki győztesen, a kilenctagú zsűri döntése szerint. A szerző ennek kapcsán látogatott Székelyudvarhelyre, ahol bemutatkozott és mesélt a darab születéséről.
A cikkben videó található!
2012.11.27. 13:16 |
 A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendége volt szombaton Adorján Viktor székesfehérvári szerző, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatója, aki megnyerte a dráMÁzat drámaíró pályázatot. A lovasok című mű a beérkező 217 alkotás közül került ki győztesen, a kilenctagú zsűri döntése szerint. A szerző ennek kapcsán látogatott Székelyudvarhelyre, ahol bemutatkozott és mesélt a darab születéséről.
Adorján Viktor számára nem ismeretlen a színházi közeg, a színházi nyelv. 2004 őszéig - színházi emberként dolgozott, legutóbb - 1986-2004 között - a székesfehérvári Vörösmarty Színház Pelikán Kamaratermének művészeti vezetője, rendező, dramaturg, időnként szerző és játéktér-tervező is.  A darab már régebben íródott, 2003 telén, 2004 tavaszán. A szerző az Onassis Fundation nemzetközi drámapályázatára szánta, ahol az első két zsűrizésen továbbjutván, a harmadik zsűri előtt volt, ami azt jelenti, hogy 52 ország több mint ötszáz pályaműve közül a legjobb 48 közé került. A pályázaton végül díjat egyáltalán nem osztottak ki, így a "Lovasok" sem nyerhetett. Azóta pedig sem nyomtatásban, sem színpadon nem került nyilvánosság elé, így kerülhetett a dráMÁzat pályamunkái közé.
A lovasok „a nagy hegyek között egy kis faluban játszódik, ahol már nem vezet tovább az út. Ezt akár szimbolikusan is lehet értelmezni.” – mondta a szerző, aki azt is bevallotta, hogy a darab szereplőit az Erdélybe tett látogatásainak tapasztalataiból alkotta meg. Az idős kényszernyugdíjazott bányász például, aki a darab egyik kulcsfigurája, a valós életből, egy vargyasi kocsmából került be a darabba. Erdélyi látogatásai alatt az itteni emberek mindennapjait ismerhette meg, sosem turistaként látogatott ide, ezekkel az élményekkel feltöltődve tudott egy olyan nyelvezetet megalkotni, ami helyspecifikus. Ezzel magyarázható, hogy a darabot olvasva a problematikáját és a nyelvezetét is itteninek érezzük, akár konkrét helyszínekhez is köthetjük. A jövőben a Tomcsa Sándor Színház szeretné bemutatni a darabot és a lehetőségek függvényében publikálni a pályázat más munkáival együtt.
 

Kultúra

  1. XVI. Zenélő Kultúr Udvar

    Az Oskola utca 10. szám alatti, a Városi Képtár – Deák Gyűjteménynek is otthont adó belvárosi lakóház udvara adott otthon a Zenélő Kultúr Udvar programnak. A Fehérvári Polgárok Egyesülete immár XVI. alkalommal szervezte meg ezt a színekben és dallamokban gazdag rendezvényt, amelynek során a színpadon zenészek, énekesek, színjátszók váltották egymást, változatos műsort kínálva a közönségnek.

    2026.08.22.
  2. Fivérek a Díszudvaron

    A Székesfehérvári Királyi Napokon péntek este tartották a Fivérek című darab nyilvános főpróbáját. A Matuz János által írt és rendezett, a Szent István uralkodását követő évtizedekről, trónviszályokról szóló előadást az eső miatt félbe kellett szakítani. A Szent Imre Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda Szignum Műhelyének diákszínjátszói a kényszerű szünet után, nehezített körülmények között, de befejezték az előadást.

    2026.08.22.
  3. Kenyérszentelés Kisfaludon

    A kenyér az élet, a munka és az összetartozás jelképeként került a középpontba a kisfaludi ünnepségen. Szent István napján a közösség együtt emlékezett az államalapítóra, miközben az új kenyér megáldásával a hagyományok előtt is tisztelegtek.

    2026.08.21.
  4. Kodály Zoltán: Háry János

    Nemzeti ünnepünkön a Zichy liget nagyszínpadán mutatták be Kodály Zoltán: Háry János daljátékát. Az örökbecsű mű Szikora János rendezésében, koncertszerű előadásában, a szimfonikus zenekar közreműködésével került színre.

    2026.08.21.