2. Kultúra

Székelyudvarhelyi drámaíró pályázaton nyert Adorján Viktor

 A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendége volt szombaton Adorján Viktor székesfehérvári szerző, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatója, aki megnyerte a dráMÁzat drámaíró pályázatot. A lovasok című mű a beérkező 217 alkotás közül került ki győztesen, a kilenctagú zsűri döntése szerint. A szerző ennek kapcsán látogatott Székelyudvarhelyre, ahol bemutatkozott és mesélt a darab születéséről.
A cikkben videó található!
2012.11.27. 13:16 |
 A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház vendége volt szombaton Adorján Viktor székesfehérvári szerző, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház igazgatója, aki megnyerte a dráMÁzat drámaíró pályázatot. A lovasok című mű a beérkező 217 alkotás közül került ki győztesen, a kilenctagú zsűri döntése szerint. A szerző ennek kapcsán látogatott Székelyudvarhelyre, ahol bemutatkozott és mesélt a darab születéséről.
Adorján Viktor számára nem ismeretlen a színházi közeg, a színházi nyelv. 2004 őszéig - színházi emberként dolgozott, legutóbb - 1986-2004 között - a székesfehérvári Vörösmarty Színház Pelikán Kamaratermének művészeti vezetője, rendező, dramaturg, időnként szerző és játéktér-tervező is.  A darab már régebben íródott, 2003 telén, 2004 tavaszán. A szerző az Onassis Fundation nemzetközi drámapályázatára szánta, ahol az első két zsűrizésen továbbjutván, a harmadik zsűri előtt volt, ami azt jelenti, hogy 52 ország több mint ötszáz pályaműve közül a legjobb 48 közé került. A pályázaton végül díjat egyáltalán nem osztottak ki, így a "Lovasok" sem nyerhetett. Azóta pedig sem nyomtatásban, sem színpadon nem került nyilvánosság elé, így kerülhetett a dráMÁzat pályamunkái közé.
A lovasok „a nagy hegyek között egy kis faluban játszódik, ahol már nem vezet tovább az út. Ezt akár szimbolikusan is lehet értelmezni.” – mondta a szerző, aki azt is bevallotta, hogy a darab szereplőit az Erdélybe tett látogatásainak tapasztalataiból alkotta meg. Az idős kényszernyugdíjazott bányász például, aki a darab egyik kulcsfigurája, a valós életből, egy vargyasi kocsmából került be a darabba. Erdélyi látogatásai alatt az itteni emberek mindennapjait ismerhette meg, sosem turistaként látogatott ide, ezekkel az élményekkel feltöltődve tudott egy olyan nyelvezetet megalkotni, ami helyspecifikus. Ezzel magyarázható, hogy a darabot olvasva a problematikáját és a nyelvezetét is itteninek érezzük, akár konkrét helyszínekhez is köthetjük. A jövőben a Tomcsa Sándor Színház szeretné bemutatni a darabot és a lehetőségek függvényében publikálni a pályázat más munkáival együtt.
 

Kultúra

Összes

  1. Tűz és vér /Történelem és költészet

    A tavaly októberben bemutatott, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet által inspirált, verses gigaposzterek, amelyek hazánk történelmének sorsfordító eseményeit elevenítik fel, keddtől az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának „K” épületében láthatóak, ahol szeretettel várják a nagyközönséget a tárlat megismerésére.

    2026.02.17.

  2. Előadás az aranyforintról

    Weisz Boglárka, az ELTE Történettudományi Intézetének tudományos főmunkatársa tart előadást február 19-én a Károly Róbert által bevezetett, értékálló aranyforintról a Városi Levéltár és Kutatóintézetben.

    2026.02.17.

  3. Fecsegő Dolhai Attilával

    Folytatódott a Fecsegő a Nyitrai úti Közösségi Házban. A találkozón Dolhai Attila a Vörösmarty Színház igazgatója volt Silye Sándor vendége.

    2026.02.17.

  4. Lélekablak - A szabadság ára

    Kivételes visszatekintés részesei lehettek a Városháza Dísztermébe látogató irodalombarátok. Rékasi Károly előadásában az emigrációba kényszerített Márai Sándor gondolatait ismerhették meg.

    2026.02.17.