Svédország magyarországi nagykövetével tárgyalt Székesfehérvár polgármestere

Svédország magyarországi nagykövetével tárgyalt szerdán a Városházán dr. Cser-Palkovics András polgármester. Dag Hartelius több mint két éve tölti be a posztot, látogatásának célja az ismerkedés volt Székesfehérvárral, a város történelmével, mindennapi életével és kihívásaival.
2021.10.13. 14:10 |
Svédország magyarországi nagykövetével tárgyalt Székesfehérvár polgármestere

Az 1955-ös születésű Dag Hartelius 2019. szeptember 1-je óta tölti be a nagyköveti pozíciót Magyarországon. Korábban kiküldött diplomataként szolgált Szentpéterváron, Moszkvában, Berlinben és Londonban, valamint Stockholmban, a svéd külügyminisztérium állományában. 2011-2013 között Svédország Állandó Képviseletének vezetője volt az Európai Unió mellett, Brüsszelben, 2008-2011 között lengyelországi, az ezt megelőző öt évben észtországi nagykövet volt. Angolul, németül, oroszul és észtül folyékonyan beszél, jártas a lengyel, a francia és – kezdőként – a magyar nyelvben is.

A svéd nagykövet a város megismerése céljából jött szerdán Székesfehérvárra. Elmondta, hogy magánemberként, a feleségével már volt itt, a hivatásából kifolyólag azonban most először jár a városban. Hangsúlyozta, hogy szeretne többet kimozdulni Budapestről, és alaposabban, részletesebben megismerni más városokat, a vidéki Magyarországot. Fehérvár pedig fontos és híres városa az országnak.

A találkozón elsőként a város történelméről beszélt dr. Cser-Palkovics András polgármester. Elmondta, hogy Székesfehérvár egyszerre történelmi és egyben modern város is, ahol 500 éven át koronázták a magyar királyokat, ma pedig az ország egyik legfontosabb gazdasági központja. A gépiparra alapuló gazdaság az 1920-30-as években jött létre. A második világháborúban sokat szenvedett a település, újjá kellett építeni. A ’60-’70-es évek szocilista nagyipara adja az alapját a mai városnak, ugyanakkor ez a rendszer a ’90-es évek elején összeomlott. Az akkori városvezetés felismerte, hogy az ipari parkok létrehozása jelenti a kiutat – a fejlődés, a gyarapodás azóta is tart. Fontos, hogy az ipar nem 1-2 nagyobb cégre épül, ennél sokkal heterogénebb, hiszen sok, változó méretű, különféle nemzetiségű cégből tevődik össze. Sokan dolgoznak itt Fehérvárról, a 60-70 kilométeres agglomerációjából, és sok a külföldi munkavállaló is.

A városházi találkozót követően Dag Hartelius nagykövet a Belvárosban tett sétát, és ismerkedett a város nevezetességeivel.

A nagykövet azon kérdésére, hogy mi jelenti manapság a legnagyobb kihívást, a polgármester azt válaszolta: a megfizethető lakhatás biztosítása nehéz kérdés, mert rendkívül drágák az ingatlanok, ezért szükség lesz a bérlakások számának növelésére a következő években. Ugyancsak kihívás a robotika és az emberi erőforrások összehangolása, a fiatalok itthon tartása, illetve hazahívása. Fontos, hogy olyan feltételeket és környezetet biztosítson a város, ahol jó élni. A munkaerő biztosítása is kihívás, a munkanélküliség 1 százalék alatt van, a cégek munkaerőhiánnyal küzdenek. A polgármester rámutatott: Székesfehérvár érdekelt abban, hogy a cégek a technológiai fejlesztéseiket itt valósítsák meg, emellett szükséges olyan iparágakat meghonosítása, melyek szűkebb szakembergárdával működnek.

Szóba került az egészségügy is. Dr. Cser-Palkovics András elmondta, a Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház a legnagyobb vidéki kórház az országban, mintegy 3.000 munkavállalóval. Öröm, hogy a Modern Városok Program keretében készül egy új kórházi tömb, és a végéhez közeledik az alapellátáshoz tartozó rendelők megújítása. A problémát itt is a szakemberek biztosítása és a bérek rendezése jelenti, főként a betegápolók tekintetében.

A polgármester beszélt a közösségszervezéséről, a COVID-járvány alatt Székesfehérváron szerveződött, az országban egyedülálló önkéntes rendszerről és a városépítés szellemi, lelki igényeiről, szempontjairól.