-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Sólyom László: Nehéz év, keserű tapasztalatokkal
Bár nehéz évet vár, Sólyom László köztársasági elnök bízik abban, hogy a politikai kultúra megváltozik 2007-ben. Az államfő szerint a magyarok nem annyira megosztottak, mint amilyennek tünnek. Sólyom László külön felhívta a figyelmet a szegényekkel való szolidarításra. Mint mondta, „a szociális felelősség viselésének át kell rendeződnie". „Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Gondoljuk meg, a világ jövőjét is az határozza meg, képesek lesznek-e a gazdag országok méltányosan viselkedni a világ nélkülöző részével” – hangsúlyozta az elnök.
2007.01.01. 11:36 |
Bár nehéz évet vár, Sólyom László köztársasági elnök bízik abban, hogy a politikai kultúra megváltozik 2007-ben. Az államfő szerint a magyarok nem annyira megosztottak, mint amilyennek tünnek. Sólyom László külön felhívta a figyelmet a szegényekkel való szolidarításra.
Nehéz év követ nehéz évet Sólyom László köztársasági elnök újévi köszöntője szerint, amelyet állva, a nemzeti lobogóval a háttérben mondott el. Mint mondta, a tavalyi év sok mindent a felszínre hozott, de a keserű tapasztalatok lehetőséget kínálnak helyzetünk tisztázására.
Sólyom szerint 2006-ban nyilvánvalóvá vált, hogy az állam számos jóléti szolgáltatást nem tud fenntartani. A kormány belátást, együttműködést vár az emberektől. A köztársasági elnök szerint cserébe a politikának is erkölcsi emelkedetséget kéne mutatniuik, „komolyságot, odafigyelést".
A társadalmat uraló pártpolitikai megosztottságot az ország egyik legsúlyosabb gondjának látja az elnök. „Ebben a közegben nehéz a történteket tárgyszerűen értelmezni. Szinte lehetetlen a mindenkit érintő politikai kérdéseket tisztázni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Lehet-e ilyen körülmények között változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politika? Hogy nem kizárólag a pártok, a politikusok pillanatnyi hatalmi érdekei, hanem a hosszabb távú szempontok, az autonóm vélemények is szóhoz juthatnak a politikában?” – mondta.
Sólyom szerint 2006 megrázkódtatásai után helyre kell állítani a közbizalmat, és ez nem épülhet mesterségesen szított megosztottságra. A köztársasági elnök ugyanis felmérésekre hivatkozva állítja, a megosztottság nem gyökerezik mélyen, a magyarok „az életüket vezérlő, a tartásukat adó értékekről egyformán vélekednek". „Jobb- és baloldaliak, a kormánypártiak és az ellenzékiek közül ugyanannyian – méghozzá sokan – tartják fontosnak a családot, a gyermekvállalást, a gyermekek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok. Ugyanígy egyöntetűen vallják az alapvető erkölcsi értékeket” – fejtette ki Sólyom László.
Beszédében Sólyom külön hangsúlyozta a szolidaritást a szegényekkel. Mint mondta, „a szociális felelősség viselésének át kell rendeződnie". „Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Gondoljuk meg, a világ jövőjét is az határozza meg, képesek lesznek-e a gazdag országok méltányosan viselkedni a világ nélkülöző részével” – hangsúlyozta az elnök.
„Forduljunk a gyermekek felé! Õk gazdagítanak minket reménnyel" - mondta. Ünnepi köszöntőjében Sólyom megemlékezett Románia, és így másfélmillió magyar EU-s csatlakozásáról is, hozzátéve, hogy nem szabad megfeledkeznünk a most még kívül maradt félmillió magyarról és azokról sem, akik szerte a világban megtartják magyarságukat.
Beszéde elején, majd a végén a nehézségek ellenére boldog új évet kívánt honfitársainak a köztársasági elnök.
Nehéz év követ nehéz évet Sólyom László köztársasági elnök újévi köszöntője szerint, amelyet állva, a nemzeti lobogóval a háttérben mondott el. Mint mondta, a tavalyi év sok mindent a felszínre hozott, de a keserű tapasztalatok lehetőséget kínálnak helyzetünk tisztázására.
Sólyom szerint 2006-ban nyilvánvalóvá vált, hogy az állam számos jóléti szolgáltatást nem tud fenntartani. A kormány belátást, együttműködést vár az emberektől. A köztársasági elnök szerint cserébe a politikának is erkölcsi emelkedetséget kéne mutatniuik, „komolyságot, odafigyelést".
A társadalmat uraló pártpolitikai megosztottságot az ország egyik legsúlyosabb gondjának látja az elnök. „Ebben a közegben nehéz a történteket tárgyszerűen értelmezni. Szinte lehetetlen a mindenkit érintő politikai kérdéseket tisztázni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Lehet-e ilyen körülmények között változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politika? Hogy nem kizárólag a pártok, a politikusok pillanatnyi hatalmi érdekei, hanem a hosszabb távú szempontok, az autonóm vélemények is szóhoz juthatnak a politikában?” – mondta.
Sólyom szerint 2006 megrázkódtatásai után helyre kell állítani a közbizalmat, és ez nem épülhet mesterségesen szított megosztottságra. A köztársasági elnök ugyanis felmérésekre hivatkozva állítja, a megosztottság nem gyökerezik mélyen, a magyarok „az életüket vezérlő, a tartásukat adó értékekről egyformán vélekednek". „Jobb- és baloldaliak, a kormánypártiak és az ellenzékiek közül ugyanannyian – méghozzá sokan – tartják fontosnak a családot, a gyermekvállalást, a gyermekek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok. Ugyanígy egyöntetűen vallják az alapvető erkölcsi értékeket” – fejtette ki Sólyom László.
Beszédében Sólyom külön hangsúlyozta a szolidaritást a szegényekkel. Mint mondta, „a szociális felelősség viselésének át kell rendeződnie". „Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Gondoljuk meg, a világ jövőjét is az határozza meg, képesek lesznek-e a gazdag országok méltányosan viselkedni a világ nélkülöző részével” – hangsúlyozta az elnök.
„Forduljunk a gyermekek felé! Õk gazdagítanak minket reménnyel" - mondta. Ünnepi köszöntőjében Sólyom megemlékezett Románia, és így másfélmillió magyar EU-s csatlakozásáról is, hozzátéve, hogy nem szabad megfeledkeznünk a most még kívül maradt félmillió magyarról és azokról sem, akik szerte a világban megtartják magyarságukat.
Beszéde elején, majd a végén a nehézségek ellenére boldog új évet kívánt honfitársainak a köztársasági elnök.