-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Sólyom László: Nehéz év, keserű tapasztalatokkal
Bár nehéz évet vár, Sólyom László köztársasági elnök bízik abban, hogy a politikai kultúra megváltozik 2007-ben. Az államfő szerint a magyarok nem annyira megosztottak, mint amilyennek tünnek. Sólyom László külön felhívta a figyelmet a szegényekkel való szolidarításra. Mint mondta, „a szociális felelősség viselésének át kell rendeződnie". „Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Gondoljuk meg, a világ jövőjét is az határozza meg, képesek lesznek-e a gazdag országok méltányosan viselkedni a világ nélkülöző részével” – hangsúlyozta az elnök.
2007.01.01. 11:36 |
Bár nehéz évet vár, Sólyom László köztársasági elnök bízik abban, hogy a politikai kultúra megváltozik 2007-ben. Az államfő szerint a magyarok nem annyira megosztottak, mint amilyennek tünnek. Sólyom László külön felhívta a figyelmet a szegényekkel való szolidarításra.
Nehéz év követ nehéz évet Sólyom László köztársasági elnök újévi köszöntője szerint, amelyet állva, a nemzeti lobogóval a háttérben mondott el. Mint mondta, a tavalyi év sok mindent a felszínre hozott, de a keserű tapasztalatok lehetőséget kínálnak helyzetünk tisztázására.
Sólyom szerint 2006-ban nyilvánvalóvá vált, hogy az állam számos jóléti szolgáltatást nem tud fenntartani. A kormány belátást, együttműködést vár az emberektől. A köztársasági elnök szerint cserébe a politikának is erkölcsi emelkedetséget kéne mutatniuik, „komolyságot, odafigyelést".
A társadalmat uraló pártpolitikai megosztottságot az ország egyik legsúlyosabb gondjának látja az elnök. „Ebben a közegben nehéz a történteket tárgyszerűen értelmezni. Szinte lehetetlen a mindenkit érintő politikai kérdéseket tisztázni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Lehet-e ilyen körülmények között változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politika? Hogy nem kizárólag a pártok, a politikusok pillanatnyi hatalmi érdekei, hanem a hosszabb távú szempontok, az autonóm vélemények is szóhoz juthatnak a politikában?” – mondta.
Sólyom szerint 2006 megrázkódtatásai után helyre kell állítani a közbizalmat, és ez nem épülhet mesterségesen szított megosztottságra. A köztársasági elnök ugyanis felmérésekre hivatkozva állítja, a megosztottság nem gyökerezik mélyen, a magyarok „az életüket vezérlő, a tartásukat adó értékekről egyformán vélekednek". „Jobb- és baloldaliak, a kormánypártiak és az ellenzékiek közül ugyanannyian – méghozzá sokan – tartják fontosnak a családot, a gyermekvállalást, a gyermekek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok. Ugyanígy egyöntetűen vallják az alapvető erkölcsi értékeket” – fejtette ki Sólyom László.
Beszédében Sólyom külön hangsúlyozta a szolidaritást a szegényekkel. Mint mondta, „a szociális felelősség viselésének át kell rendeződnie". „Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Gondoljuk meg, a világ jövőjét is az határozza meg, képesek lesznek-e a gazdag országok méltányosan viselkedni a világ nélkülöző részével” – hangsúlyozta az elnök.
„Forduljunk a gyermekek felé! Õk gazdagítanak minket reménnyel" - mondta. Ünnepi köszöntőjében Sólyom megemlékezett Románia, és így másfélmillió magyar EU-s csatlakozásáról is, hozzátéve, hogy nem szabad megfeledkeznünk a most még kívül maradt félmillió magyarról és azokról sem, akik szerte a világban megtartják magyarságukat.
Beszéde elején, majd a végén a nehézségek ellenére boldog új évet kívánt honfitársainak a köztársasági elnök.
Nehéz év követ nehéz évet Sólyom László köztársasági elnök újévi köszöntője szerint, amelyet állva, a nemzeti lobogóval a háttérben mondott el. Mint mondta, a tavalyi év sok mindent a felszínre hozott, de a keserű tapasztalatok lehetőséget kínálnak helyzetünk tisztázására.
Sólyom szerint 2006-ban nyilvánvalóvá vált, hogy az állam számos jóléti szolgáltatást nem tud fenntartani. A kormány belátást, együttműködést vár az emberektől. A köztársasági elnök szerint cserébe a politikának is erkölcsi emelkedetséget kéne mutatniuik, „komolyságot, odafigyelést".
A társadalmat uraló pártpolitikai megosztottságot az ország egyik legsúlyosabb gondjának látja az elnök. „Ebben a közegben nehéz a történteket tárgyszerűen értelmezni. Szinte lehetetlen a mindenkit érintő politikai kérdéseket tisztázni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Lehet-e ilyen körülmények között változást várni, és remélni, hogy mégiscsak lehet más a politika? Hogy nem kizárólag a pártok, a politikusok pillanatnyi hatalmi érdekei, hanem a hosszabb távú szempontok, az autonóm vélemények is szóhoz juthatnak a politikában?” – mondta.
Sólyom szerint 2006 megrázkódtatásai után helyre kell állítani a közbizalmat, és ez nem épülhet mesterségesen szított megosztottságra. A köztársasági elnök ugyanis felmérésekre hivatkozva állítja, a megosztottság nem gyökerezik mélyen, a magyarok „az életüket vezérlő, a tartásukat adó értékekről egyformán vélekednek". „Jobb- és baloldaliak, a kormánypártiak és az ellenzékiek közül ugyanannyian – méghozzá sokan – tartják fontosnak a családot, a gyermekvállalást, a gyermekek jó neveltetését és a biztonságot. Mindkét oldalról hajszálra ugyanannyian büszkék arra, hogy magyarok. Ugyanígy egyöntetűen vallják az alapvető erkölcsi értékeket” – fejtette ki Sólyom László.
Beszédében Sólyom külön hangsúlyozta a szolidaritást a szegényekkel. Mint mondta, „a szociális felelősség viselésének át kell rendeződnie". „Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Gondoljuk meg, a világ jövőjét is az határozza meg, képesek lesznek-e a gazdag országok méltányosan viselkedni a világ nélkülöző részével” – hangsúlyozta az elnök.
„Forduljunk a gyermekek felé! Õk gazdagítanak minket reménnyel" - mondta. Ünnepi köszöntőjében Sólyom megemlékezett Románia, és így másfélmillió magyar EU-s csatlakozásáról is, hozzátéve, hogy nem szabad megfeledkeznünk a most még kívül maradt félmillió magyarról és azokról sem, akik szerte a világban megtartják magyarságukat.
Beszéde elején, majd a végén a nehézségek ellenére boldog új évet kívánt honfitársainak a köztársasági elnök.
