Sokat dolgoznak a magyarok - évente 1856 órát töltünk munkával

A kelet- közép- európai országok polgárainak munkaideje majdnem két órával hosszabb, mint a nyugatiaké – derül ki a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet most közzétett adataiból. Tavaly a 15 régi EU-országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel természetesen a lista élbolyához tartozik. Az évi 1856 órás hazai átlag majdnem 300 órával több, mint a sereghajtó francia adat.
2007.07.25. 08:22 |
 A kelet-közép-európai országok polgárainak munkaideje majdnem két órával hosszabb, mint a nyugatiaké – derül ki a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet most közzétett adataiból. Tavaly a 15 régi EU-országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel természetesen a lista élbolyához tartozik, és még inkább igaz ez, ha a szabadnapok számának ingadozását is figyelembe véve az évi munkaórák számát nézzük. Ez esetben csupán Észt- és Lettország előzi meg az 1856 órás hazai átlagot, ami majdnem 300 órával több, mint a sereghajtó francia adat.

 Az EIRO elemzése a törvényes munkaidőn felül teljesített pluszmunka mértékére is kiterjed. E téren még nagyobb az eltérés az egyes európai országok között, bár az eltérő szabályozás miatt az adatok nem mindig vethetők össze egymással. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy Lettországban és Szlovéniában hetente átlagosan mintegy 9 óra pluszmunkát teljesítenek a dolgozók, ugyanakkor a hollandok évente csupán 22 órát. Mindazonáltal nem lehet azt állítani, hogy – a törvényes munkaidő hosszához hasonlóan – itt is a kelet–nyugati törésvonal lenne meghatározó. Bulgáriában és Romániában például a statisztikák szerint viszonylag ritka a pluszmunka, ezzel szemben a spanyolok hetente 5,7 órát ráhúznak a 38,5 órás alapidőre.

 A pluszmunka mértékét Európában az EU 1993-ban elfogadott, majd 2000-ben módosított munkaidő-irányelve határozza meg. Ez heti átlagban legfeljebb 48 órás munkavégzést és legalább egy pihenőnapot ír elő, és lehetővé teszi, hogy mindezt négy hónapos referencia-időszakra számítsák ki. A pluszmunka kompenzálása azonban már az egyes országok törvényein vagy kollektív szerződésein múlik. A munkaidő-beosztástól eltérő vagy a munkaidőkereten felül végzett munkáért a havibérnek az adott időre eső részén túl pótlék is megilleti a dolgozót. A magyar szabályozás szerint ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a bérpótlék mértéke 100 százalék, ha azonban a cég egy másik pihenőnappal kompenzálja a kiesettet, akkor csak 50 százalék. Bulgáriában munkanapokon 50, hétvégén 75, ünnepnapokon 100 százalék a túlmunkapótlék mértéke, ugyanakkor Lettországban egységesen 100 százalék az előírás. Ugyanez a helyzet Romániában is, azzal a különbséggel, hogy a cégek szabadnapokkal is kompenzálhatják a pluszmunkát. Portugáliában a munkaidőn felül teljesített szolgálat hossza a döntő: az első órára 50, az ez utáni órákra 75 százalékos pótlék jár. Ha későbbi munkaidő-kedvezménnyel kompenzálják a túlmunkát, azért akkor is ki kell fizetni 25 százalék bérpótlékot. Spanyolországban mindössze annyit ír elő a törvény, hogy a pluszmunkáért fizetett bérnek magasabbnak kell lennie, mint amennyi az alapidőre jár.

Éves munkaórák száma:
   
Észtország     1872
Magyarország     1856
Lengyelország     1840
Szlovákia     1752
Ausztria     1730
Csehország     1718
Nagy-Britannia     1696
Németország     1659
Franciaország     1568
Az EU25 átlaga     1744

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.