-
A TISZA alakíthat kormányt
84,91%-os feldolgozottságnál az adatok szerint a TISZA Párt alakíthat majd kormányt. A TISZÁNAK 138, a Fidesznek 54, a MI Hazánknak pedig 7 képviselője lenne az új parlamentben, ez azt jelentené, hogy a Tiszának kényelmes kétharmados többsége lenne a parlamentben, ehhez ugyanis 133 mandátum szükséges. Orbán Viktor gratulált Magyar Péternek.
2026.04.12. -
Választás 2026 - Székesfehérváron is befejeződött a szavazás
Vasárnap este hét órakor hivatalosan befejeződött a szavazás az ország 3154 településén és a 23 budapesti kerületben kialakított 10 047 szavazókörben az országgyűlési választáson. Azok a szavazni akarók, akik már a sorban állnak, még leadhatják a voksukat.18:30-ig 60.762-en szavaztak Fehérváron, ami 82 százalékos részvétel.
2026.04.12. -
Rendkívüli nyitvatartás
Nyitva tart a legtöbb kormányablak az országgyűlési választás hétvégéjén, április 11-én szombaton, valamint 12-én vasárnap. Ezeken a napokon kizárólag személyi okmányokkal kapcsolatos ügyintézésre, és lakcímkártya pótlására lesz lehetőség.
2026.04.11. -
Választási kisokos
A Helyi Választási Iroda vezetőhelyettesével, Kincses Zsolt Dáviddal összegyűjtöttük a legfontosabb információkat az április tizenkettedikei országgyűlési választáshoz. A tudnivalókat a könnyebb átláthatóság miatt pontokba szedtük.
2026.04.09.
Sokat dolgoznak a magyarok - évente 1856 órát töltünk munkával
A kelet- közép- európai országok polgárainak munkaideje majdnem két órával hosszabb, mint a nyugatiaké – derül ki a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet most közzétett adataiból. Tavaly a 15 régi EU-országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel természetesen a lista élbolyához tartozik. Az évi 1856 órás hazai átlag majdnem 300 órával több, mint a sereghajtó francia adat.
2007.07.25. 08:22 |
A kelet-közép-európai országok polgárainak munkaideje majdnem két órával hosszabb, mint a nyugatiaké – derül ki a dublini székhelyű EIRO kutatóintézet most közzétett adataiból. Tavaly a 15 régi EU-országban átlagosan 37,9, míg az új tagállamokban 39,6 óra volt a törvényes heti munkaidő. Magyarország a negyvenórás munkahéttel természetesen a lista élbolyához tartozik, és még inkább igaz ez, ha a szabadnapok számának ingadozását is figyelembe véve az évi munkaórák számát nézzük. Ez esetben csupán Észt- és Lettország előzi meg az 1856 órás hazai átlagot, ami majdnem 300 órával több, mint a sereghajtó francia adat.Az EIRO elemzése a törvényes munkaidőn felül teljesített pluszmunka mértékére is kiterjed. E téren még nagyobb az eltérés az egyes európai országok között, bár az eltérő szabályozás miatt az adatok nem mindig vethetők össze egymással. Mindenesetre figyelemre méltó, hogy Lettországban és Szlovéniában hetente átlagosan mintegy 9 óra pluszmunkát teljesítenek a dolgozók, ugyanakkor a hollandok évente csupán 22 órát. Mindazonáltal nem lehet azt állítani, hogy – a törvényes munkaidő hosszához hasonlóan – itt is a kelet–nyugati törésvonal lenne meghatározó. Bulgáriában és Romániában például a statisztikák szerint viszonylag ritka a pluszmunka, ezzel szemben a spanyolok hetente 5,7 órát ráhúznak a 38,5 órás alapidőre.
A pluszmunka mértékét Európában az EU 1993-ban elfogadott, majd 2000-ben módosított munkaidő-irányelve határozza meg. Ez heti átlagban legfeljebb 48 órás munkavégzést és legalább egy pihenőnapot ír elő, és lehetővé teszi, hogy mindezt négy hónapos referencia-időszakra számítsák ki. A pluszmunka kompenzálása azonban már az egyes országok törvényein vagy kollektív szerződésein múlik. A munkaidő-beosztástól eltérő vagy a munkaidőkereten felül végzett munkáért a havibérnek az adott időre eső részén túl pótlék is megilleti a dolgozót. A magyar szabályozás szerint ha pihenőnapon kell dolgozni, akkor a bérpótlék mértéke 100 százalék, ha azonban a cég egy másik pihenőnappal kompenzálja a kiesettet, akkor csak 50 százalék. Bulgáriában munkanapokon 50, hétvégén 75, ünnepnapokon 100 százalék a túlmunkapótlék mértéke, ugyanakkor Lettországban egységesen 100 százalék az előírás. Ugyanez a helyzet Romániában is, azzal a különbséggel, hogy a cégek szabadnapokkal is kompenzálhatják a pluszmunkát. Portugáliában a munkaidőn felül teljesített szolgálat hossza a döntő: az első órára 50, az ez utáni órákra 75 százalékos pótlék jár. Ha későbbi munkaidő-kedvezménnyel kompenzálják a túlmunkát, azért akkor is ki kell fizetni 25 százalék bérpótlékot. Spanyolországban mindössze annyit ír elő a törvény, hogy a pluszmunkáért fizetett bérnek magasabbnak kell lennie, mint amennyi az alapidőre jár.
Éves munkaórák száma:
Észtország 1872
Magyarország 1856
Lengyelország 1840
Szlovákia 1752
Ausztria 1730
Csehország 1718
Nagy-Britannia 1696
Németország 1659
Franciaország 1568
Az EU25 átlaga 1744