-
Sikeres évet zár a Videoton
A kihívások ellenére is jól teljesített a Videoton 2025-ben. A vállalat idén is 300 milliárd forintos árbevételt ért el, csakúgy mint tavaly. Széles Gábor úgy fogalmazott: több éve tart a gazdasági válság Európában, főként az autóiparban, ennek ellenére a Videoton "fantasztikus teljesítményt produkált" 2025-ben.
2025.12.15. -
Elismerés Sinkó Ottónak
Ünnepélyes keretek között adták át a „Székesfehérvár Gazdaságáért” díjat szerdán este a Hiemer-házban. A 2025-ös esztendő díjazottja Sinkó Ottó, a VIDEOTON Holding Zrt. vezérigazgatója, aki 34 éve dolgozik a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoportnál.
2025.12.10. -
Együttműködés és
Együttműködési megállapodást kötött az Óbudai Alba Regia Karának Geoinformatikai Intézete és a 3D Geosolutions Hungary Kft., amelynek köszönhetően a hallgatók modern eszközök segítségével fejleszthetik tudásukat, majd a Kulturális és Innovációs Minisztérium valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megvalósított vállalkozásismereti roadshow következett.
2025.12.04. -
Fejlesztések a Continestnél
Kedden délelőtt hivatalosan is átadták a Continest közel 50 millió forint saját forrásból megvalósult beruházását, az új festőüzemet, amely a lemezüzem, a lakatosüzem és az összeszerelő-üzem mellett a vállalat negyedik gyártási egysége, ahol hamarosan elindul a konténeralkatrészek professzionális, nagy kapacitású festése.
2025.12.02.
Romániába tartanak a hazai vállalatok
Megélénkült a magyarországi cégek érdeklődése az elmúlt másfél év során Románia iránt, amelyet a magyarországinál sokkal nagyobb ritmusban fejlődő gazdasága és rugalmasabb adópolitikája tesz vonzóvá a társaságok számára. Az erdélyi Krónika keddi számában írja, hogy Románia elsősorban európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává.
2008.07.10. 09:54 |
Megélénkült a magyarországi cégek érdeklődése az elmúlt másfél év során Románia iránt, amelyet a magyarországinál sokkal nagyobb ritmusban fejlődő gazdasága és rugalmasabb adópolitikája tesz vonzóvá a társaságok számára. Az erdélyi Krónika keddi számában írja, hogy Románia elsősorban európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává.
Az évek óta 6—8 százalékos gazdasági növekedés kifejezetten csábítja a külföldi befektetőket. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása.
Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs — személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó —, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők szerint emiatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget a romániai piacon.
Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa a lapnak elmondta: tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót - idézi a lap a tisztségviselőt.
Különösen vonzó az építőipar - mondta a lapnak Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is, például az építőipar 30 százalékos - európai csúcsnak minősülő - növekedése.
Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar—Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a lakáspiac fejlődésére hívta fel a figyelmet. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be — mondta a lapnak Radetzky.
Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket.
Az évek óta 6—8 százalékos gazdasági növekedés kifejezetten csábítja a külföldi befektetőket. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása.
Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs — személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó —, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők szerint emiatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget a romániai piacon.
Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa a lapnak elmondta: tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót - idézi a lap a tisztségviselőt.
Különösen vonzó az építőipar - mondta a lapnak Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is, például az építőipar 30 százalékos - európai csúcsnak minősülő - növekedése.
Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar—Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a lakáspiac fejlődésére hívta fel a figyelmet. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be — mondta a lapnak Radetzky.
Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket.