-
Franciaországban terjeszkednek
A Franciaországban megvalósított sikeres projektekre építve a fehérvári Continest elindította első franciaországi képviseletét. A partnerség a helyi jelenlétből eredő logisztikai és költségelőnyökre építve még kedvezőbb feltételekkel teszi elérhetővé a Continest innovatív megoldásait a francia piac környezettudatos, modern rendezvényeket és sporteseményeket szervező szereplői számára.
2026.08.17. -
A fehérvári Ikarus szállítja Szkopje új elektromos buszflottáját
Az Ikarus sikeresen lezárta történetének legnagyobb elektromos buszbeszerzését. A közbeszerzési eljárás lezárultát és a szerződés jogilag kötelező érvényűvé válását követően 150 elektromos buszt és 75 töltőállomást szállítanak Észak-Macedónia fővárosába és az ország számos városába.
2026.08.12. -
Megérkeztek a midibuszok
Szerdán megérkeztek Magyarországra a Goldi Mobility Kft. által Székesfehérvár részére szállítandó Zonson GTZ6859BEVBF elektromos midibuszok - írja a Magyarbusz Info. A 8,5 méter hosszú járműveket nettó 126,23 millió forintos darabonkénti vételáron szerzi be Székesfehérvár.
2026.08.06. -
Befizette Székesfehérvár a szolidaritási hozzájárulás aktuális részletét
Átutalta a szolidaritási hozzájárulás idei harmadik részét Székesfehérvár. Amint a polgármester Facebook bejegyzésből kiderül, idén még 3,6 milliárd forintot kell befizetnie a városnak.
2026.07.23.
Romániába tartanak a hazai vállalatok
Megélénkült a magyarországi cégek érdeklődése az elmúlt másfél év során Románia iránt, amelyet a magyarországinál sokkal nagyobb ritmusban fejlődő gazdasága és rugalmasabb adópolitikája tesz vonzóvá a társaságok számára. Az erdélyi Krónika keddi számában írja, hogy Románia elsősorban európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává.
2008.07.10. 09:54 |
Megélénkült a magyarországi cégek érdeklődése az elmúlt másfél év során Románia iránt, amelyet a magyarországinál sokkal nagyobb ritmusban fejlődő gazdasága és rugalmasabb adópolitikája tesz vonzóvá a társaságok számára. Az erdélyi Krónika keddi számában írja, hogy Románia elsősorban európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává.
Az évek óta 6—8 százalékos gazdasági növekedés kifejezetten csábítja a külföldi befektetőket. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása.
Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs — személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó —, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők szerint emiatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget a romániai piacon.
Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa a lapnak elmondta: tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót - idézi a lap a tisztségviselőt.
Különösen vonzó az építőipar - mondta a lapnak Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is, például az építőipar 30 százalékos - európai csúcsnak minősülő - növekedése.
Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar—Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a lakáspiac fejlődésére hívta fel a figyelmet. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be — mondta a lapnak Radetzky.
Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket.
Az évek óta 6—8 százalékos gazdasági növekedés kifejezetten csábítja a külföldi befektetőket. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása.
Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs — személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó —, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők szerint emiatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget a romániai piacon.
Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa a lapnak elmondta: tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót - idézi a lap a tisztségviselőt.
Különösen vonzó az építőipar - mondta a lapnak Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is, például az építőipar 30 százalékos - európai csúcsnak minősülő - növekedése.
Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar—Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a lakáspiac fejlődésére hívta fel a figyelmet. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be — mondta a lapnak Radetzky.
Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket.