-
Vállalkozói és Közösségi nap
Első alkalommal és hagyományteremtő szándékkal szervezett Vállalkozói és Közösségi napot a Viantis Üzleti Klub szombaton a Sóstói Stadionban. Az eseményen helyi és környékbeli vállalkozások ismerkedhettek leendő partnereikkel, miközben a kiállítások és izgalmas előadások mellett gyakorlati workshopok is várták a résztvevőket. A vállalkozások képviselőit és a látogatókat dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte.
2026.10.17. -
40 éves a Kóger Optika
Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepelte pénteken Székesfehérvár egyik nagymúltú családi vállalkozása, a Kóger Optika. A Kossuth utcai üzletben a családtagok és barátok jelenlétében tartott vidám hangulatú délutánon felidézték az alapítás történetét, a kezdeti éveket és szó esett arról is, hogy reményeik szerint a következő generáció tovább viszi a családi vállalkozást.
2026.10.16. -
Befizette a város a hozzájárulást
A mai napon elutalta az Önkormányzat a szolidaritási hozzájárulás utolsó, közel 3,6 milliárdos részletét – adja hírül legfrissebb bejegyzésében dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere a jövő évi kilátásokról is ír, kíváncsian várva a 2027-es állami költségvetés számait, s nem rejtve véka alá, hogy Fehérváron is erősen csökkent a helyi gazdaság teljesítménye.
2026.10.15. -
VOSZ üzleti fórum
A mostani fórum középpontjában a mesterséges intelligencia vállalati használata és jövőformáló lehetőségei álltak. A Sóstói Stadion rendezvénytermében megtartott fórumon a technológia legégetőbb, legaktuálisabb kérdéseit járták körbe a résztvevők az előadók segítségével, valamint szóba került a vagyonadó és a vállalkozások vízfelhasználásának zöldítése és csökkentése is.
2026.10.14.
Romániába tartanak a hazai vállalatok
Megélénkült a magyarországi cégek érdeklődése az elmúlt másfél év során Románia iránt, amelyet a magyarországinál sokkal nagyobb ritmusban fejlődő gazdasága és rugalmasabb adópolitikája tesz vonzóvá a társaságok számára. Az erdélyi Krónika keddi számában írja, hogy Románia elsősorban európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává.
2008.07.10. 09:54 |
Megélénkült a magyarországi cégek érdeklődése az elmúlt másfél év során Románia iránt, amelyet a magyarországinál sokkal nagyobb ritmusban fejlődő gazdasága és rugalmasabb adópolitikája tesz vonzóvá a társaságok számára. Az erdélyi Krónika keddi számában írja, hogy Románia elsősorban európai uniós csatlakozása óta vált a magyarországi cégek paradicsomává.
Az évek óta 6—8 százalékos gazdasági növekedés kifejezetten csábítja a külföldi befektetőket. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása.
Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs — személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó —, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők szerint emiatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget a romániai piacon.
Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa a lapnak elmondta: tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót - idézi a lap a tisztségviselőt.
Különösen vonzó az építőipar - mondta a lapnak Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is, például az építőipar 30 százalékos - európai csúcsnak minősülő - növekedése.
Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar—Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a lakáspiac fejlődésére hívta fel a figyelmet. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be — mondta a lapnak Radetzky.
Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket.
Az évek óta 6—8 százalékos gazdasági növekedés kifejezetten csábítja a külföldi befektetőket. Ehhez társul még a kedvező adópolitika, valamint a cégbejegyzés terén korábban tapasztalt bürokrácia fokozatos felszámolása.
Romániában 2005-ben lépett érvénybe az egységes, 16 százalékos adókulcs — személyi jövedelemadó, társasági és osztalékadó, árfolyam nyereségadó —, ugyanakkor a hozzáadottérték-adó (TVA) 19 százalékos. Gazdasági szakértők szerint emiatt az elmúlt időszakban több száz magyarországi cég keresi a lehetőséget a romániai piacon.
Bogár Ferenc, a bukaresti magyar nagykövetség külgazdasági képviseletének tanácsosa a lapnak elmondta: tavaly ezer magyar tőkerészesedésű vállalkozást nyitottak Romániában, amelyek száma ezáltal meghaladja a 8500-at. A befektetett magyar tőke értéke (a nagy befektetők, például a Mol, az OTP Bank és a Richter Gedeon profitjával, a befektetett nyereséggel együtt) eléri az egymilliárd eurót - idézi a lap a tisztségviselőt.
Különösen vonzó az építőipar - mondta a lapnak Péter Pál, a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, aki szerint nem telik el hét anélkül, hogy néhány magyarországi cég, nagy fővállalkozó ne terjeszkedjen a belső-erdélyi piacon. Ezeket a társaságokat nem csupán az adófeltételek befolyásolják, hanem az általános gazdasági környezet is, például az építőipar 30 százalékos - európai csúcsnak minősülő - növekedése.
Radetzky Jenő, a Kárpátia Magyar—Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a lakáspiac fejlődésére hívta fel a figyelmet. A magyar cégek kiemelt célterülete ma a Partium és Erdély, ezen belül Kolozsvár és Nagyvárad vonzáskörzete, ezek a társaságok a szolgáltatás, az informatika, a turizmus, a kereskedelem területén ruháznak be — mondta a lapnak Radetzky.
Ezzel egy időben Magyarország keleti megyéibe román cégeket csalogatnak át az ottani gazdasági recesszió miatt. Ioan Lucian, a Bihar Megyei Vállalkozók Szövetségének elnöke elmondta: a magyarországi cégek korábbi szembeszökő átvándorlásához képest jelenleg az a tendencia, hogy a gazdasági pangás jellemezte kelet-magyarországi térségek tárt karokkal várják a potenciális román befektetőket.