Ritkán látogatható helyszínek nyíltak meg a Kulturális Örökség Napjainak hétvégéjén

Szeptember harmadik hétvégéje hagyományosan a Kulturális Örökség Napjainak ingyenes programjaival várta az érdeklődő közönséget. Szombaton az érdeklődők betekinthettek a ritkán látogatható helyszínekre, volt városismereti séta, emellett a Városházát és a KÖN történetében először a Megyeházát is be lehetett járni egy-egy körséta során.
2025.09.20. 17:42 |
Ritkán látogatható helyszínek nyíltak meg a Kulturális Örökség Napjainak hétvégéjén
Az örökségnapok új résztvevője volt a Megyeháza, amelyben szombaton délelőtt indultak épületvezetések.

Az épületvezetés keretében az érdeklődők megtekinthették a Dísztermet, a Címertermet, az udvart és az egykori istállót is. A klasszicista stílusú műemlék épület 1807 és 1812 között épült, részben Pollack Mihály átdolgozott tervei alapján. Az elmúlt kétszáz év során az épület lényegében nem változott, több mint két évszázada tölt be központi szerepet a megyében – napjainkban a Fejér Vármegyei Kormányhivatal és a Fejér Vármegyei Közgyűlés otthona. 

Épületvezetésre hívott a Szent István Király Múzeum az Országzászló téri épülete is.

A látogatók szombaton délelőtt Romat Sándor történész-muzeológus vezetésével betekintést nyerhettek a múzeum első állandó épületének történetébe. A résztvevők az épület környékének térszerkezet-változásairól tudhattak meg részletesebb információkat, valamint az épület lényeges átépítési fázisainak nyomait is felfedezhették. 

Palotavárosi séta indult szombaton délután Váczi Márk történész vezetésével, a városismereti séta résztvevői megismerkedhettek a városrész utcaneveinek eredetével, és történeteket hallhattak a Rác utcai és környéki iparosokról, kereskedőkről. 

Ugyancsak közös bejárásra volt lehetőség a Városházán és a Szent Anna-kápolnában is,  az érdeklődőket Igari Antal építész kalauzolta az épületekben.

A székesfehérvári Városháza az egyik legjelentősebb barokk épület Magyarországon. Főépülete évszázadok óta otthont ad a város sorsáról döntő gyűléseknek és egyéb kiemelkedő eseményeknek, ezért igen fontos politikai és kulturális jelentőséggel bír Székesfehérvár életében. Emeletén a Szent Korona, a koronázási kard és az országalma hiteles másolatai, valamint Aba-Novák Vilmos és Kontuly Béla szekkói láthatók.

A Szent Anna-kápolna – a város egyetlen, teljes épségben megmaradt középkori egyházi épülete – 1470 körül épült, egy Hentel nevű polgár alapította. Gótikus, egyhajós kis templomterét finom hálóboltozat zárja. A török hódoltság idején dzsámiként használták.

A Szent István-székesegyház a középkori gótikus Szent Péter és Szent Pál-bazilika alapjain részben közadakozásból épült fel 1758-1768 között, Martin Grabner tervei alapján. Az építkezéshez jelentős támogatást nyújtott az maga a királynő, Mária Terézia is.

A Kulturális Örökség Napjainak szombati programja a Duo Redwhite csellóduó koncertjével zárult a Városház téren. 

Hérics Csenge és Mády-Szabó Eszter klasszikus zenészek, duójukban ebből a mederből kilépve elsősorban a közismertebb, könnyedebb stílusokat célozták meg.