-
Augusztus hónap műtárgya
Augusztus 1. és 31. között látható a Rendház épület Fogadócsarnokában az a papírszeletke, amely Szent István király 1853-ban megtalált papucsának jegyzőkönyvéből való és a hónap műtárgya lett a Szent István Király Múzeumban.
2026.07.31. -
A szőlősgazdák védőszentjére emlékeznek
A Szent Donát kápolna előtti téren augusztus 2-án vasárnap 18 órakor a hagyományoknak megfelelően Spányi Antal megyés püspök szentmisét mutat be Donát püspök-vértanúról, a szőlőhegyek vihar, villámcsapás és jégeső elleni védelmezőjéről.
2026.07.31. -
Ozora Fesztivál
Több mint két évtizede várja a fesztiválozókat Ozora, azaz Igar-Dádpuszta. A különleges hangulatú esemény nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók igényeit is kiszolgálja.
2026.07.30. -
Történelmi makett a Királykútnál
A székesfehérvári egykori koronázótemplom makettje a Királykút Emlékházban kapott helyet. A Szabó Zoltán építész kutatásai és tanulmányai alapján készült alkotást a Fejér Szövetség adományozta.
2026.07.30.
Résnyi éden – bemutatták Wilhelm Ottó verseskötetét
Pótszékeket kellett behozni csütörtökön este a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház Szent László termébe, olyan sokan voltak kíváncsiak dr. Wilhelm Ottó „Résnyi éden” című verseskötetének bemutatójára.
%%GALLERY:87133%%
A Székesfehérváron jól ismert gyermekgyógyász és genetikus, dr. Wilhelm Ottó egyúttal kortárs költő is, aki évek óta aktívan vesz részt Székesfehérvár kulturális életében.
„Sokak számára dr. Wilhelm Ottó elsősorban orvos. Az irodalomban igen erős az orvosok jelenléte, gondoljunk csak Németh Lászlóra vagy Csehovra, aki a világirodalom egyik remek alkotója volt, s a sort még hosszan lehetne folytatni.” – kezdte köszöntőjét Bakonyi István irodalomtörténész, aki szerint amikor az orvos vers- vagy regényírásba fog, mindig egy sajátos megközelítés lesz az eredmény. „Az orvos az emberrel foglalkozik, amiként az irodalomnak is mindig maga az ember a tárgya. Talán ezért is van oly sok szakmabeli ebben a művészeti ágban.” – emelte ki a Csoóri Sándor Társaság elnöke, aki arról is szólt, dr. Wilhelm Ottó korábbi versei gyakran a város történelmi helyszíneiről, értékeiről szólnak, s nem titkolt céljuk, hogy a múlt nagy alakjait, a történelem fontos mozzanatait élményszerű, verses formában hozzák közelebb a ma emberéhez.
Ugyanakkor dr. Wilhelm Ottó lírája az elmúlt években nagy változáson ment át: „Habár minden esetben a sors egészét próbálja megszólítani, ábrázolni, legújabb írásai egyre inkább az emberi titkokról próbáljak a fátylat fellebbenteni. Ezekben a versekben benne van a szerelem, sőt az erotika, illetve a játékosság, az élcelődő humor is.” – emelte ki az irodalomtörténész, aki szerint formailag is egyre gazdagabb ez a költészet: a patetikus, ódaszerű versek mellett éppúgy olvashatunk játékos írásokat is, s bizony a test romlékonnyá válásáról is plasztikusan szól néhány alkotás.
„Kell a vers, hogy örüljünk az életnek! Kell a vers, mert bíztat, vigasztal, jó kedvre derít, kérdéseket vet fel, majd megfelel (néha), aztán elandalít vagy éppen izgalmat vált ki. Kell a vers, hogy magunkra ismerjünk, elvágyódjunk vagy megérkezzünk. Máskor tükröt tart vagy fityiszt mutat, fellengzősen kioktat, esetleg kétségekbe taszít, hideget-meleget fúj, ábrándokat kelt, aztán kijózanít...” – olvasható a Résnyi éden című kötet hátsó borítóján, s tulajdonképpen a beszélgetés is ezen témák körül alakult. Szó volt például arról, mit jelent a csillag motívum dr. Wilhelm Ottó számára, s az is kiderült, miért írt korábban Zádori Gábor álnéven. És persze szó esett a nagy történelmi alakokról, no meg szerelemről és vágyakról is. Egyszóval mindenről, ami minket, embereket érdekel.
Az esten – amelyen dr. Wilhelm Ottó pályatársain, kollégáin és tisztelőin túl részt vett többek között Horváth Miklós Csaba alpolgármester és dr. Györök György, az Óbudai Egyetem Alba Regia Karának dékánja is - P. Maklári Éva költő, a Vörösmarty Társaság alelnöke adott elő néhányat dr. Wilhelm Ottó verseiből, rajta kívül Cserta Gábor előadóművész zenéje is emelte a rendezvény fényét és hangulatát.