Rengeteg kérdés, megoldásra váró problémák - közmeghallgatást tartottak a Városházán

 December 17-én közmeghallgatást tartottak a Városháza nagytermében. A kérdések előtt Warvasovszky Tihamér polgármester értékelte a város ez évi tevékenységét, kiemelve a fejlesztéseket. Hangsúlyozta a város gazdasági terveit, szólt arról, hogy Budapest után Székesfehérváron van a legnagyobb vásárlóerő, illetve a Székesfehérvári kistérség vezető szerepét is hangsúlyozták a Közép-dunántúli Régióban.

2004.12.18. 12:01 |

 December 17-én közmeghallgatást tartottak a Városháza nagytermében. A kérdések előtt Warvasovszky Tihamér polgármester értékelte a város ez évi tevékenységét, kiemelve a fejlesztéseket. Hangsúlyozta a város gazdasági terveit, szólt arról, hogy Budapest után Székesfehérváron a legnagyobb a vásárlóerő, illetve a Székesfehérvári kistérség vezető szerepéről a Közép-dunántúli Régióban. Elhangzott, hogy az Otthonteremtő programmal 258 lakást adtak át ebben az évben és folytatódik a szociális bérlakások építése is, jövőre majd 100 lakást adnak majd át a Hübner András utcában. A város gazdaságával kapcsolatban a munkanélküliségi rátát is szóba hozta a polgármester, miszerint a kistérségben 6,1%, míg a városban 3,9% a regisztrált munkanélküliek száma.

 Hozzátette, hogy azon dolgoznak, hogy minden olyan fehérvári, aki dolgozni akar találjon munkát a pályakezdőktől a középkorosztályig mindenki. A városban megtelepedett cégek beruházásai is elhangzottak, így a Lidl ebben az évben épült raktárbázisa, a Denso gyártócsarnok-bővítése, a Cerbona új csarnoka, az Alba-Glas beruházásai és a Sanmia SCI megtelepedése a városban. Ezek hatását a következő évben érezzük majd -mondta, ugyanis 2000 új munkahelyet teremtetek a székesfehérvári beruházások.

 Szóba került az elfogadott költségvetési koncepció. Azt szeretnénk, hogy a lendületes fejlődés jövőre is folytatódjon, azonban a takarékosság éve lesz 2005. A közalkalmazotti béremeléssel kapcsolatban, elhangzott, hogy a városban dolgozó 4000 közalkalmazotti státuszban dolgozó embernek biztosított lesz a 7,5%-os béremelés, szeptembertől pedig további 4,5%. Erre a következő évben sem lesz fedezet a központi költségvetésből, ezt az önkormányzatnak kell kigazdálkodnia. Lesznek intézményfelújítások is: 9 intézmény vizesblokkjait újítják fel, folytatódik az akadálymentesítés is, elkezdődnek a Felsőváros teljes csatornázottságának munkálatai is. Létrehozott a város egy társulást Seregélyessel, Pátkával és Pákozddal közösen, hogy együtt pályázzanak a kohéziós alapból csatornaépítésre, így Csala, Kisfalud és Börgönd csatornaproblémái oldódnának meg. A kohéziós alap, rendkívüli EU pénz, hiszen a beruházások 90%-át biztosítja, így a maradék 10%-ot kell fizetnie a városnak. Szó volt még a közel 4 milliárdos beruházással megújuló Vörösmarty Színházról, az épülő 63-as elkerülőről. Ez utóbbi két nagyberuházás jövőre elkészül, szinte azonos november végi befejezési határideje van mindkettő építkezésnek.

 A közmeghallgatáson személyesen, előzetesen levélben és telefonon is fel lehetett tenni a kérdéseket a képviselőtestületnek és a hivatal irodavezetőinek. Horváth Klára a Viktória Rehabilitációs Központ vezetője elmondta, hogy az intézetet jelenleg 25 millióval támogatja a város, azonban jelentősen meghaladják a 28 millió forintot a költségeik és szeretnének eszközfejlesztésre is fordítani. Dr Szelier András alpolgármester válaszában kitért arra, hogy a költségeik 2/3-át biztosítja a város és idén a Szociális Bizottság nem fogadta el, ugyanis pontosabban szeretnék látni a gazdasági mutatókat. Hozzátette, hogy a közhasznú társasággá való átminősítéssel jobban járna az intézmény. Warvasovszky Tihamér hozzátette, hogy természetesen írásban is válaszolnak a kérdésre.

 Sándorovics László a Szerb Kisebbségi Önkormányzat vezetője a Rácz utca problémáira kérdezett rá, kiemelve az átmenő forgalmat és néhány épület gazdátlanságát, illetve a kisebbségi önkormányzatok három éve semmit sem növekedett költségvetését nehezményezte.
 A Rácz utca közlekedési problémáira Nagy Zsolt a Közlekedési Iroda vezetője elmondta, hogy a hivatal szakemberei a helyszínen természetesen tájékozódnak az átmenőforgalom által okozott problémákról. A "gazdátlan" épületekkel kapcsolatban Póczos Géza városfejlesztési igazgató elmondta, hogy sajnos nem a város tulajdonában vannak az épületek, egyet kivéve. A kisebbségi önkormányzat költségvetésével kapcsolatban Warvasovszky Tihamér megjegyezte, hogy Székesfehérvár többet adott eddig mindig az országos átlagnál, azonban megnézik, hogyan lehetne orvosolni a problémát és legalább az infláció mértékével emelni az egymilliós költségvetést. Ez utóbbi problémára kérdezett rá Sólyomvári György az Örmény Kisebbségi Önkormányzat elnöke is.

 Névtelenül érkezett kérdés a Sóstói Stadion építésével kapcsolatban, miszerint 3 éve épül és eddig a látogatók szinte semmit nem használhattak a létesítmény új részeiből. Nagy László közgazdasági igazgató a válaszban kiemelte, hogy a stadion rekonstrukció 1,4 milliárd forintba került, az első ütem januárban befejeződik, majd tavasztól elkezdődik a második ütem, ami május 31-ig befejeződhet, így minden remény megvan arra, hogy a tavaszi fordulók végén már a nézők is használatba vehetik.

 Fuják Ferencné a Fejér Megyei Nyugdíjas Egyesület elnöke a Berényi út forgalmát találja túl gyorsnak és a Csutora temetőnél egy jelzőlámpát tart szükségesnek. Simon László Székesfehérvár rendőrkapitánya válaszában elmondta, hogy valós problémáról van szó, tisztában vannak a Berényi úton a közlekedési morállal és rendszeresen tartanak sebességellenőrzéseket az úton, azonban mindenhova mindig nem lehet rendőrt állítani mondta. Nagy Zsolt a Közlekedési iroda vezetője hozzátette a válaszhoz, hogy elkészült a Berényi út teljes szakaszának átalakítására egy tanulmányterv, amit a körzet képviselőinek már megmutattak és a lakosság is megismerkedhet ezzel. Említette, hogy a Tompa Mihály utca - Kisteleki utca - Berényi út csomópontban körforgalom építésére gondoltak.

 Abonyi László az Erzsébet utcából azt kérdezte, hogy az Orosz Katonai Temető mellett mikor lesz aszfaltozott járda. Szakonyi László városgondnok a kérdésre felelve elmondta, hogy amint anyagi lehetőségek lesznek rá elkezdik a Kodály Zoltán Általános Iskola és Gimnázium mellett és a katonai temetőnél is lesz aszfaltos gyalogjárda.

 Dr. Varga Jánosné a Béla úti temetőhöz közlekedő buszjáratok indulási és érkezési idejével kapcsolatban tett fel kérdést, illetve javasolta egy teljesen zárt buszmegálló építését, az idős temetőbe járó emberek kényelme miatt és a temetőkben az úthálózattal nem volt megelégedve. Szakonyi László válaszában elmondta, hogy eddig még nem merült fel melegedő építésének gondolata a Béla úti temetőnél, de a probléma valós, így megvizsgálják mit lehet tenni az ügyben. A temetők járdáival kapcsolatban elmondta, hogy murvás utakon lehet közlekedni, a sírok között a néhány tíz centiméteres helyen nem murvázhatnak, mert nem tudhatják, hogy kit sérelmezne esetleg a sír melletti közvetlen murvázás.

 Bakonyi István a Vörösamarty Társaság elnöke kérdésében a társaság költségvetésének szegényességét vetette fel, kiemelte, hogy jelenleg nincs fűtés a Kossuth utcai irodájukban, ahol az Árgus országosan terjesztett irodalmi folyóiratot is szerkesztik. A polgármester válaszában megkérte a Közművelődési Iroda vezetőjét Szele Istvánt és a közgazdasági igazgatót Nagy Lászlót, hogy nézzék át közösen a társaság támogatási szerződését.

 Gede Istvánné a Lövölde utcából a forgalom helyzetére kérdezett rá, miszerint elviselhetetlen mennyiségű autó közlekedik az említett utcában. Nagy Zsolt válaszában említette, hogy ha elkészül az elkerülő út akkor városi kezelésbe kerülnek a belső utak és a táblarendszert úgy alakítják ki, hogy a nagyobb gépjárművek és az átmenő forgalom nem érinti majd a város belső forgalmát.

 Többen érdeklődtek a városi zöldterületek, a belvárosi fák, a Vidámpark állapotáról is illetve a sózás mértéktelenségét említették. A városgondnok válaszában kiemelte, hogy a Belvárosban kicserélték a fákat ugyanis az elmúlt évek szárazsága miatt kiszáradtak, említette a Rózsaligeti parkfejlesztést is. A sózással kapcsolatban pedig kiemelte, hogy kénytelenek, főleg a meredek útszakaszokon erőteljesen sózni az utakat.