-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Rendszertelenül eszünk - előzött a leves, a sajt és a tészta
A magyarok harmada bevallottan rendszertelenül eszik, s egyre többen tartják a fő étkezésnek az ebéd helyett a vacsorát. Ez is kiderült a GfK Hungária szerdán napvilágra hozott tanulmányából. A magyarok jövedelmük legnagyobb hányadát élemiszervásárlásra fordítják: 2005-ben ez az arány az egy főre jutó kiadás 22,8 százalékát tette ki. Ezzel indokolta az étkezési szokásokról szóló éves kutatás fontosságát Dörnyei Otília, a GfK munkatársa. A felmérésből kiderül: a többség ugyan naponta háromszor étkezik, de a négyszer, vagy annál gyakrabban étkezők aránya folyamatosan növekszik. Ez a táplálkozáskutató szerint egyértelműen azt jelzi, hogy egyre többen nassolnak.
2007.05.17. 07:56 |
A magyarok harmada bevallottan rendszertelenül eszik, s egyre többen tartják a fő étkezésnek az ebéd helyett a vacsorát. Ez is kiderült a GfK Hungária szerdán napvilágra hozott tanulmányából. A magyarok jövedelmük legnagyobb hányadát élemiszervásárlásra fordítják: 2005-ben ez az arány az egy főre jutó kiadás 22,8 százalékát tette ki. Ezzel indokolta az étkezési szokásokról szóló éves kutatás fontosságát Dörnyei Otília, a GfK munkatársa. A felmérésből kiderül: a többség ugyan naponta háromszor étkezik, de a négyszer, vagy annál gyakrabban étkezők aránya folyamatosan növekszik. Ez a táplálkozáskutató szerint egyértelműen azt jelzi, hogy egyre többen nassolnak.A fő étkezések közül továbbra is az ebéd az, amelyet a többség nem hagy ki, bár ennek jelentősége 2005-höz képest jelentősen csökkent. Míg két éve a megkérdezettek 72 százaléka ebédelt és 28 százaléka tartotta a vacsorát fő étkezésnek, ez az arány 2007-ben 64, illetve 36 százalékra változott. Ráadásul egyre többen vannak olyanok, akik soha nem reggeliznek.
A tíz legszívesebben és leggyakrabban fogyasztott élelmiszer rangsorában is történt változás. A hagyományos főzött levesek 2005-höz képest kedveltebbek csakúgy, mint a sajtok, tésztafélék és a szalámi vagy a kolbász. A kedveltségi tízes listán az előző mérési időszakhoz képest lejjebb csúsztak a szárnyasok, a burgonya, gyümölcsök és a zöldségek. Ugyanakkor gyümölcsöt, ásványvizet az előzőekhez képest gyakrabban, ám teát, tejet és zöldségeket viszont ritkábban fogyaszt a lakosság. A leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek első három helyezettje változatlanul a fehér kenyér, kávé és a hagyományos főzött levesek.
Fekete Krisztina táplálkozástudományi szakértő szerint a felmérés eredményei azt igazolják, hogy az elmúlt években az egészségtudatos táplálkozás nem fejlődött számottevően az országban. Elmondta: más felmérések alapján feltételezhető, hogy a következő generációk jobban figyelnek arra, hogy hányszor és mit esznek. A fiatalabbak közül például sokan reggeliznek és előnyben részesítik a barna kenyeret a fehérrel szemben. Igaz, mindezt a folyamatot ellensúlyozza a minden korosztályra egyformán ható, csalóka életörömöt sugárzó édesség- és chipsreklámok özöne, amelyek nassolásra csábítanak – tette hozzá a táplálkozástudományi szakértő. AS Network