Rendben zajlottak a történelem írásbelik

Rendben befejeződtek a történelem írásbeli érettségik a középiskolákban, rendkívüli eseményről nem érkezett bejelentés - közölte az oktatási tárca. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint középszinten 88.388-an, emelten 9.047-en adtak számot tudásukról. A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc volt, amellyel a vizsgázók a feladatmegoldásban szabadon gazdálkodtak. A vizsgázóknak két, eltérő feladattípust kellett megoldaniuk. A feladatlap első felében 12 rövid, úgynevezett tesztjellegű feladat szerepelt, míg a második rész rövidebb és hosszabb, úgynevezett esszé-feladatokból állt.

A 8 esszékérdésből - bizonyos választási szabályok betartásával - hármat kellett kidolgozni. Mindkét feladattípus fontos eleme volt a jelenismeret, a társadalomismeret. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követték egymást. A feladatok között szerepelt a céhes ipar jellemzői, a magyarországi népmozgások a XVIII. században, a XIX. századi eszmerendszerek, a fejlődő világ problémái, a mai magyar országgyűlési választások szabályai. A feladatok jellege is változatos volt: térkép-elemzés, igaz és hamis állítások elkülönítése, fogalmak felismerése, karikatúrák értelmezése. A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott.

A történelem emelt szintű írásbelin négy óráig dolgozhattak a diákok. Az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc volt. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. A feladatok között volt a görög Szólónra, a reformációra, a kiegyezés alternatíváira, vagy az 1956-os forradalomra vonatkozó kérdés, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (pl. a környezetszennyezés vagy a magyar gazdaság és a világgazdaság kapcsolta).

A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A tíz esszéfeladatból két egyetemes és két magyar történelmi téma megoldása volt kötelező (pl. az angol alkotmányos monarchia jellemzői, a szocialista világrendszer válsága, Zrínyi Miklós politikusi és hadvezéri szerepe, az életszínvonal alakulása a Kádár-korban). A feladatok mindegyikéhez írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy grafikon, diagram kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adnia.