-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Rekordszámú parlagisas-fióka teszi meg első szárnycsapásait a napokban
A Magyar Madártani Egyesület idén - a parlagi sas védelmének évében - különös figyelmet fordít a világszerte veszélyeztetett ragadozómadár oltalmára. Előreláthatólag 90 fióka repül ki a napokban a hazánkban nyilvántartott 71 parlagisas-fészekből, amelynek köszönhetően az Európai Unió idei "parlagisas-termésének" kétharmadát Magyarország adja.
A ritka ragadozómadarat több nemzetközi egyezmény, hazánkban pedig a legmagasabb védelmi kategória óvja: egy példány eszmei értéke 1 millió Ft. Nem meglepő tehát, hogy a faj magyarországi védelmét - a Madártani Egyesület programján keresztül - az Unió is támogatja, valamint, hogy a szakemberek idén a parlagi sast választották az "Év madarának". 2005-ben hetven parlagisas-fiókát láttak el egyedi madárjelölő gyűrűvel, hét fiókára pedig speciális jeladó került, amelyek segítségével több éven keresztül nyomon követhetik a ritka madarak sorsát a kutatók.
A Magyar Madártani Egyesület (MME) szakemberei idén különös alapossággal ellenőrizték a parlagisas-fészkeket és megpróbáltak beavatkozni, ha bármi komolyabb probléma lépett fel. Három alkalommal is sikerült jó időben jó helyen lenni, és így három fióka a gyors beavatkozásoknak köszönheti életét.
Kora tavasszal egy megzavart fészeknél ki kellett menteni a tojásokat, majd a mesterségesen keltetett fiókát egy másik - évek óta sikertelenül költő - saspár fészkébe rakták, akik rögtön befogadták az új jövevényt. Egy mátrai sasfészek alatt egy kiesett és nagyon legyengült fiókát találtak, amelyet kétheti hízókúra után helyeztek vissza egy másik fészekbe. A harmadik mentőakcióval egy himlőfertőzést kapott fiókát mentettek meg, amelynek hatalmas daganat nőtt a szeménél. Az állatorvosi kezelés hatására csökkent a daganat mérete, és remélhetőleg a napokban már ez a fióka is gyógyultan fogja elhagyni fészket.
A parlagi sas elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen a Bajkál-tóig húzódik, azonban költőterületei szórványosak, és a faj világállománya a XX. században drasztikusan csökkent. A Kárpát-medence a parlagi sas elterjedésének nyugati határa, így 2004-ben hazánk és Szlovákia csatlakozásával az Európai Unió parlagi sas állománya a korábbi 2 párról 120 párra emelkedett, amelyből 75 pár Magyarországon költött. A növekvő magyar parlagisas-populáció kontinensünkön Oroszországot követően a legnagyobb, így megőrzése kulcsfontosságú a faj európai fennmaradása szempontjából.