-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Rekordszámú parlagisas-fióka teszi meg első szárnycsapásait a napokban
A Magyar Madártani Egyesület idén - a parlagi sas védelmének évében - különös figyelmet fordít a világszerte veszélyeztetett ragadozómadár oltalmára. Előreláthatólag 90 fióka repül ki a napokban a hazánkban nyilvántartott 71 parlagisas-fészekből, amelynek köszönhetően az Európai Unió idei "parlagisas-termésének" kétharmadát Magyarország adja.
A ritka ragadozómadarat több nemzetközi egyezmény, hazánkban pedig a legmagasabb védelmi kategória óvja: egy példány eszmei értéke 1 millió Ft. Nem meglepő tehát, hogy a faj magyarországi védelmét - a Madártani Egyesület programján keresztül - az Unió is támogatja, valamint, hogy a szakemberek idén a parlagi sast választották az "Év madarának". 2005-ben hetven parlagisas-fiókát láttak el egyedi madárjelölő gyűrűvel, hét fiókára pedig speciális jeladó került, amelyek segítségével több éven keresztül nyomon követhetik a ritka madarak sorsát a kutatók.
A Magyar Madártani Egyesület (MME) szakemberei idén különös alapossággal ellenőrizték a parlagisas-fészkeket és megpróbáltak beavatkozni, ha bármi komolyabb probléma lépett fel. Három alkalommal is sikerült jó időben jó helyen lenni, és így három fióka a gyors beavatkozásoknak köszönheti életét.
Kora tavasszal egy megzavart fészeknél ki kellett menteni a tojásokat, majd a mesterségesen keltetett fiókát egy másik - évek óta sikertelenül költő - saspár fészkébe rakták, akik rögtön befogadták az új jövevényt. Egy mátrai sasfészek alatt egy kiesett és nagyon legyengült fiókát találtak, amelyet kétheti hízókúra után helyeztek vissza egy másik fészekbe. A harmadik mentőakcióval egy himlőfertőzést kapott fiókát mentettek meg, amelynek hatalmas daganat nőtt a szeménél. Az állatorvosi kezelés hatására csökkent a daganat mérete, és remélhetőleg a napokban már ez a fióka is gyógyultan fogja elhagyni fészket.
A parlagi sas elterjedési területe Közép- és Délkelet-Európától egészen a Bajkál-tóig húzódik, azonban költőterületei szórványosak, és a faj világállománya a XX. században drasztikusan csökkent. A Kárpát-medence a parlagi sas elterjedésének nyugati határa, így 2004-ben hazánk és Szlovákia csatlakozásával az Európai Unió parlagi sas állománya a korábbi 2 párról 120 párra emelkedett, amelyből 75 pár Magyarországon költött. A növekvő magyar parlagisas-populáció kontinensünkön Oroszországot követően a legnagyobb, így megőrzése kulcsfontosságú a faj európai fennmaradása szempontjából.