-
Sikeres évet zár a Videoton
A kihívások ellenére is jól teljesített a Videoton 2025-ben. A vállalat idén is 300 milliárd forintos árbevételt ért el, csakúgy mint tavaly. Széles Gábor úgy fogalmazott: több éve tart a gazdasági válság Európában, főként az autóiparban, ennek ellenére a Videoton "fantasztikus teljesítményt produkált" 2025-ben.
2025.12.15. -
Elismerés Sinkó Ottónak
Ünnepélyes keretek között adták át a „Székesfehérvár Gazdaságáért” díjat szerdán este a Hiemer-házban. A 2025-ös esztendő díjazottja Sinkó Ottó, a VIDEOTON Holding Zrt. vezérigazgatója, aki 34 éve dolgozik a legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalatcsoportnál.
2025.12.10. -
Együttműködés és
Együttműködési megállapodást kötött az Óbudai Alba Regia Karának Geoinformatikai Intézete és a 3D Geosolutions Hungary Kft., amelynek köszönhetően a hallgatók modern eszközök segítségével fejleszthetik tudásukat, majd a Kulturális és Innovációs Minisztérium valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által megvalósított vállalkozásismereti roadshow következett.
2025.12.04. -
Fejlesztések a Continestnél
Kedden délelőtt hivatalosan is átadták a Continest közel 50 millió forint saját forrásból megvalósult beruházását, az új festőüzemet, amely a lemezüzem, a lakatosüzem és az összeszerelő-üzem mellett a vállalat negyedik gyártási egysége, ahol hamarosan elindul a konténeralkatrészek professzionális, nagy kapacitású festése.
2025.12.02.
Régiónkban a legmagasabb az elbocsátások aránya
Országosan a Közép-dunántúli régióban a legmagasabb az elbocsátások aránya, a Fejér-Komárom-Esztergom-Veszprém megyét magába foglaló térségben történt a leépítések több mint fele - jelentette be Zimmermann József, a regionális munkaügyi központ főigazgatója. A régióban a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 27 százalékkal több álláskeresőt regisztráltak, s a munkájukat elvesztettek száma 2008. december végétől január végéig több mint 5200-zal emelkedett.
2009.02.23. 18:57 |
Országosan a Közép-dunántúli régióban a legmagasabb az elbocsátások aránya, a Fejér-Komárom-Esztergom-Veszprém megyét magába foglaló térségben történt a leépítések több mint fele - jelentette be Zimmermann József, a regionális munkaügyi központ főigazgatója. A régióban a múlt év hasonló időszakához viszonyítva 27 százalékkal több álláskeresőt regisztráltak, s a munkájukat elvesztettek száma 2008. december végétől január végéig több mint 5200-zal emelkedett.
A múlt év végén meghozott csoportos leépítésre vonatkozó döntések következményeként pedig várhatóan 6200-an vesztik még el a munkahelyüket, az ő jelentkezésükre február végén, március elején számítanak a munkaügyi központokban. A főigazgató szerint a térség ezzel várhatóan túljut a nagy leépítések első, meghatározó hullámán, de a munkahelyek megszüntetésének folyamata még korántsem ér a véget, hiszen változatlanul érkeznek a leépítési szándékot jelző bejelentések.
Zimmermann József szerint nem meglepő, hogy a recesszió első nagy hulláma éppen a Közép-dunántúli régiót érte el nagy mértékben, hiszen a térségben magas a Nyugat-Európával és a világpiaccal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások koncentrációja.
A legtöbb - az összes leépített munkahely 85 százaléka - az autóipari és híradástechnikai beszállító cégeknél, valamint az építőipari vállalkozásoknál szűnt meg. A legnagyobb mértékű elbocsátás pedig Komárom-Esztergom megyében, a legkevesebb Veszprém megyében volt eddig.
Míg korábban elsősorban a kölcsönzött munkaerőnek és a szakképzetlen, illetve ingázó munkavállalóknak mondtak fel a cégek, az utóbbi hetekben egyre több szakember, technikus, mérnök is felkerült az elbocsátottak listájára. A válság okozta gondot súlyosbítja, hogy olyan "bizalmatlansági hangulat" alakult ki, amelynek súlyosabb hatása van a reálfolyamatoknál is, ezért azok a cégek sem vállalkoznak most létszámbővítésre, amelyek korábban még azt tervezték. A kialakult helyzetben a munkahelyek megőrzésére és teremtésére irányuló országos programokba bekapcsolódással, továbbá tájékoztató fórumokkal, képzésekkel igyekeznek segíteni az állás nélkül maradtakon. A munkaerőpiacról kikerültek "megőrzése" azért fontos, hogy a recesszió után azonnal munkába állíthatók legyenek - hangsúlyozta a főigazgató.
A múlt év végén meghozott csoportos leépítésre vonatkozó döntések következményeként pedig várhatóan 6200-an vesztik még el a munkahelyüket, az ő jelentkezésükre február végén, március elején számítanak a munkaügyi központokban. A főigazgató szerint a térség ezzel várhatóan túljut a nagy leépítések első, meghatározó hullámán, de a munkahelyek megszüntetésének folyamata még korántsem ér a véget, hiszen változatlanul érkeznek a leépítési szándékot jelző bejelentések.
Zimmermann József szerint nem meglepő, hogy a recesszió első nagy hulláma éppen a Közép-dunántúli régiót érte el nagy mértékben, hiszen a térségben magas a Nyugat-Európával és a világpiaccal üzleti kapcsolatban álló vállalkozások koncentrációja.
A legtöbb - az összes leépített munkahely 85 százaléka - az autóipari és híradástechnikai beszállító cégeknél, valamint az építőipari vállalkozásoknál szűnt meg. A legnagyobb mértékű elbocsátás pedig Komárom-Esztergom megyében, a legkevesebb Veszprém megyében volt eddig.
Míg korábban elsősorban a kölcsönzött munkaerőnek és a szakképzetlen, illetve ingázó munkavállalóknak mondtak fel a cégek, az utóbbi hetekben egyre több szakember, technikus, mérnök is felkerült az elbocsátottak listájára. A válság okozta gondot súlyosbítja, hogy olyan "bizalmatlansági hangulat" alakult ki, amelynek súlyosabb hatása van a reálfolyamatoknál is, ezért azok a cégek sem vállalkoznak most létszámbővítésre, amelyek korábban még azt tervezték. A kialakult helyzetben a munkahelyek megőrzésére és teremtésére irányuló országos programokba bekapcsolódással, továbbá tájékoztató fórumokkal, képzésekkel igyekeznek segíteni az állás nélkül maradtakon. A munkaerőpiacról kikerültek "megőrzése" azért fontos, hogy a recesszió után azonnal munkába állíthatók legyenek - hangsúlyozta a főigazgató.