Régió helyett nagymegye - megszűnnének a megyei jogú városok

Az ellenzék által nem támogatott régiók helyett 12 nagymegyét hozna létre a kormány: az új önkormányzati egységek „régiós” feladatokat és hatásköröket is kapnának.

Lamperth Mónika önkormányzati miniszter, aki már javasolta a választott regionális önkormányzatok létrehozását, most ismét azt hangsúlyozza, hogy ez a modell adna igazi súlyt a középszintű (megyei) önkormányzatoknak.

Arra az esetre, ha az ellenzék most sem támogatná a regionalizációt, a tárca vezetője a nagymegyerendszer kialakítását szorgalmazza. A miniszter azt javasolja, hogy a kisebb megyékből kettőt-hármat egy-egy nagy megyévé vonjanak össze, így összesen 12-15 nagyobb lakosságszámú, illetve területű közigazgatási egység jönne létre. A lap úgy tudja, a szocialista frakcióban 12 megyével kalkulálnak.

A nagymegye nem „megyei”, hanem regionális feladatokkal és hatáskörökkel rendelkezne, miközben megőrizné a történelmi megyerendszert. A nagymegyék létrehozásával hétről tizenkettőre emelkedne a „régiószékhelyek”, vagyis a területfejlesztésben speciális feladatokkal és forrásokkal bíró nagyvárosok száma. A mai hét régióközpont mellett nagymegyeszékhely lenne Nyíregyháza, Kecskemét, Szolnok, Szombathely és Kaposvár is.

Budapest nem kényszerülne „házasságra” Pest megyével, hogy együtt alkossák a Központi Régiót, hanem Bécshez hasonlóan speciális státust kapna. Pest megye önállóan alkothatna egy nagymegyét. Bár a terv nem tartalmazza az összeolvadó megyék listáját, földrajzi okok miatt a legvalószínűbb a Nógrád–Heves–Borsod, Vas–Zala, Veszprém–Fejér, Baranya–Tolna és Győr–Komárom integráció, míg a többi megye régi határai között működne.

Megszűnne a megyei jogú városi státus (ma 23 ilyen város van), s az ehhez kötődő speciális feladatok többsége a nagymegyékhez és székhelyükhöz kerülnének. A megyei jogú váro­sok a továbbiakban városként vagy „nagyvárosként” működnének.