-
Az én Természetem
Április 22-én, hétfőn 18:00-kor fotókiállítás nyílik "Az én Természetem" címmel Babos Rita munkáiból a Krisztus Király Plébánia Közösségi Házában, a Zsolt u. 28. szám alatt. A kiállítást megnyitja Csete Gábor.
2024.04.19. -
Dobri Dániel nemzetközi elismerése
Dobri Dániel Halmazállapot-változások (States of Matter) című hegedű-cselló-zongora triója Washingtonban kerül bemutatásra az Art Music Society 2024-25-ös évadában.
2024.04.18. -
A szeretet lélekhangjai
Kerámiaszobrokból, kisplasztikákból és festményekből nyílt meg Szatzkerné Piroska képzőművész legújabb tárlata. Az Aranybulla Könyvtár A szeretet lélekhangjai című kiállítása május 10-ig tekinthető meg.
2024.04.18. -
Eötvös Péterre emlékeznek
Kortárs-klasszikus hangversenyre készül az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Eötvös Péter emlékére. A koncert április 25-én lesz a Szent István Teremben.
2024.04.17.
Régi fehérvári karácsonyok emléke – így ünnepeltek elődeink
A fehérvári otthonokban már a XIX. század végén volt karácsonyfa, bár a legszegényebbeknek csak „üres karácsonyfa”, cserépbe állított fenyőág jutott. Székesfehérváron a huszadik század első éveitől már nagy keletje volt a fenyőfáknak, amelyeket a piacon, előbb a Városház téren, majd a két világháború között a Ponty vendéglő előtt, a Mária-képnél (ma Piac tér) árusították.
Lukács László elmeséli, hogy Fejér megyében a karácsonyfa első megjelenési formája a mestergerendára csúcsánál fogva felakasztott kis méretű fa volt. A Vértesben és a Bakonyban jellemző volt, hogy borókafenyőt vágtak ki, és azt díszítették fel. Fehérváron a felsővárosi parasztpolgárságánál az 1930-as években a karácsonyfa még a szoba gerendáján lógott, és ezüstpapírba csomagolt dió, házi készítésű szaloncukor került az ágakra.A huszadik század elején a palotavárosi gyerekek úgy tartották, hogy a karácsonyfát a Jézuska hozza, és az angyalok díszítik. Természetesen a valóságban a szülők titokban tették fel a díszeket a fenyőre. A szaloncukrot sokan, főleg a szerényebb körülmények között élők, maguk főzték. Dióval, kakaóval ízesítették. Még melegen felszeletelték és papírba csomagolva felakasztották az ágakra. Aki megtehette, vásárolhatott még a ferencesek temploma előtti mézeskalácsos, vagy más néven siflisátorban mézesbábból készített Jézuskát, Máriát, bölcsőt, lovat vagy éppenséggel babát. Fehérváron az 1900-as évek elején karácsonykor csak a belvárosi, módosabb polgárok gyerekei kaptak ajándékot. A korabeli források arról tanúskodnak, hogy a fa alatt nemcsak babákat és hintalovakat, hanem fügét, narancsot és szentjánoskenyeret is találtak a legkisebbek. A külvárosi jobb módú parasztcsaládoknál csak később, a II. világháború előtt ajándékozták meg a gyerekeket.