Régen nem volt annyi dolguk a vízimentőknek, mint idén júliusban

 A legtöbb fürdőzőt azért kell kimentenie a rendőröknek a Velencei-tóból, mert nem méri fel helyesen az időjárási viszonyokat, vagy nem figyeli a viharjelzést. Júliusban több mint harminc esethez riasztották a vízirendőröket. A legkritikusabb napok az előző hétvégén voltak, vasárnap a viharban tizenkét személyi mentést végeztek a tavon a rendőrök. A vizirendészet óvatosságra hívja fel a strandolók és horgászok figyelmét.



Képgaléria a Velencei-tavi vízirendőrökről itt!

 A Velencei-tavon a délről érkező vihar a legveszélyesebb, ugyanis akkor nincs ami visszafogja a szelet és az a déli parton lévő horgásztokat, fürdőzőket befelé sodorja. Ha északról érkezik a vihar, akkor a Velencei hegység gyengíti egy kicsit a szelet és az kevésbé veszélyes. A vízirendőrök két motorcsónakkal dolgoznak a Velencei-tavon: egy 120 lóerős kisebb csónakkal, ami viharban nem alkalmas a biztonságos mentésre és egy 203 lóerős nagyobb hajóval, amire szükség esetén akár 12 ember is felfér. A tó két legtávolabbi pontja közötti távolságot kevesebb mint öt perc alatt teszik meg viharban a járőrök.

 A Velencei-tó Magyarország harmadik legnagyobb tava. Hossza 10,8 km, szélessége 1,5 és 3,3 km között változik, területe 26 km2 vízmélysége 1 méter és 2 méter között változik. A sziksós vízű, oldott nátrium- és magnézium-tartalmú víz fokozza a bőr életműködését, így bizonyos gyógyhatást fejt ki neurotikus és mozgásszervi bajoknál, kénhidrogén tartalma miatt pedig hatásos a reumatikus bántalmak kezelésére is. Az északi part fenékiszapjának a hévíziével csaknem egyenértékű gyógyító erőt tulajdonítanak.