-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Pótfelvételi ponthatárok: ma végleg eldől, ki jutott be idén egyetemre, főiskolára
A pótfelvételi ponthatárok kihirdetésével azok számára is kiderül, hogy megkezdhetik-e felsőoktatási tanulmányaikat, akik második körben adták be jelentkezésüket. Nem kell elkeserednie azonban annak, aki nem jutott be idén egyetemre vagy főiskolára. Ha OKJ-s képzést választ, az előtte álló évben elsajátíthat egy szakmát, és akár a következő évi felvételihez szükséges többletpontszámot is megszerezheti.
2015.08.26. 09:06 |
A pótfelvételi ponthatárok kihirdetésével azok számára is kiderül, hogy megkezdhetik-e felsőoktatási tanulmányaikat, akik második körben adták be jelentkezésüket. Nem kell elkeserednie azonban annak, aki nem jutott be idén egyetemre vagy főiskolára. Ha OKJ-s képzést választ, az előtte álló évben elsajátíthat egy szakmát, és akár a következő évi felvételihez szükséges többletpontszámot is megszerezheti.
A jelentkezők 68 százaléka, összesen 72 ezer fiatal már július 23-án biztos lehetett benne, hogy bejutott a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára. Az a körülbelül 33 ezer diák ugyanakkor, aki ebben a körben nem nyert felvételt, pótfelvételi keretében is jelentkezhetett egy kiválasztott intézmény képzésére. Számukra ma dől el, hogy szeptemberben ők is egyetemisták vagy főiskolások lesznek-e.

Azoknak sem kell elkeseredniük azonban, akik idén nem nyertek felvételt. Középfokú végzettséggel ugyanis a munkaerőpiacon keresett szakképesítések megszerzésének lehetősége is megnyílik a diákok előtt. Számos gyakorlatorientált, értékes tudást biztosító felnőttképzésre lehet beiratkozni, és sok pozíció betöltéséhez nem is szükséges a felsőfokú végzettség. A felnőttképzéssel foglalkozó, országos hálózattal rendelkező Perfekt Zrt. oktatási igazgatója, Bársony Csaba szerint az OKJ-s képzések előnye, hogy gyakorlatközpontúan lehet az ismereteket elsajátítani, sok munkaadó kifejezetten a szakképesítéssel rendelkezőket részesíti előnyben. Azoknak, akik későbbi felsőoktatási tanulmányokban gondolkodnak, fontos szempont, hogy a szakterületi OKJ-s képzés akár 24 többletpontot jelenthet a felsőoktatási felvételi során, ráadásul az OKJ-s képzés ideje alatt nem fogynak a felsőoktatásban felhasználható állami ösztöndíjas szemeszterek.
A számok is azt mutatják, hogy az érettségizett fiatalok közül egyre többen érdeklődnek az OKJ-s képzések iránt. 2010-hez képest ugyanis megnégyszereződött azoknak a fiataloknak az aránya, akik valamilyen szakma elsajátítása mellett döntenek közvetlenül az érettségi bizonyítvány megszerzése után. A jelenség alapvetően az OKJ-s képzések rugalmasságával, a végzettség hasznosíthatóságával, és a felsőoktatás hosszú képzési idejével magyarázható.