Pillangók és Zero Gravity - bemutató a Székesfehérvári Balett Színháztól

A Pillangók című balett eredendően a vágyról szól. Egerházi Attila rendező-koreográfus számára a pillangók az élet költőiségét testesítik meg. Élénk színekben pompázó szárnyaik, kiszámíthatatlan röptük elkápráztatja a szemet. Földön csúszó hernyóként születnek, és metamorfózisuk révén a légben szabadon ide-odareppenő, szárnyaló lényekként halnak meg. A szépség, játszi könnyedség és az elérhetetlen, talán soha be nem teljesülő vágy megtestesítői. A boldogságé, amely, mint a könnyű röptű pillangó, kezünkre szállva velünk időzik egy darabig, majd tovaszáll. A pillangókat csábítja a fény, amelybe szállva elégnek. Egyszerre boldogító és fájdalmas élmény találkozni velük. Csapongó röptükben jelen van az élet és a halál. Az örökkévalóság és a mulandóság.

A Zero Gravity az ember istenadta szabadságvágyát fejezi ki - vallja Egerházi Attila rendező-koreográfus. A repülés, a szabadon szárnyalás, egyúttal a gravitáció legyőzése iránti vágya révén a földhözragadtság illuzórikus érzetéből és állapotából vágyik kiszakadni, és minduntalan visszatérni eredendő állapotába, spirituális otthonába. A materiális dolgoknak, megnyilvánulásoknak súlyuk van földi világunkban. Ami súlytalan itt a Földön, az spirituális jellegű és minőségű, amilyen a lélek is. Így a súlytalanság érzete nem csupán fizikai értelemben nyilvánulhat meg, épp úgy vonatkozik a lélek súlytalanságára.

Az új élmények, helyek, helyzetek keresése része az ember természetének. Időnként rátalálunk egy-egy átmeneti állomásra vagy állapotra, de ritkán találunk maradandó helyet, mely elégedettséggel tölthet el. Az A Place Between című darabban Lukas Timulak ezeket a futó pillanatokat fedezi fel. Lehet ez egy pillanat két mozdulat között, vagy akár a tér születésünk és halálunk között. Mindannyian szüntelenül két tevékenység között létezünk.