"Pilinszky János mindenkié" - emlékülés a Városháza Dísztermében

A Városháza Dísztermében rendezett szerdai irodalmi esten korabeli hang- és filmfelvételeken, fotókon hallhatta és láthatta a közönség Pilinszky Jánost. Az emlékülés elnöke, Bakonyi István irodalomtörténész köszöntötte a megjelenteket, majd Csengey Márton előadásában hangzott el a Parafrázis című vers.

Pilinszky János hosszú évtizedekig sok időt töltött Székesfehérváron, különböző kiállításokat nyitott meg, és élete utolsó éveiben itt is élt. A város hűen őrzi emlékét, hiszen a Kígyó utca egyik panelházának falán található emléktáblájánál minden évben felidézik alakját. A közösség feladata, hogy emlékezzen és emlékeztessen mindenkor Pilinszky Jánosra, a költőre, Pilinszky Jánosra, az emberre, aki itt élt és alkotott élete utolsó két évében, mondta köszöntőjében dr. Cser-Palkovics András. A város polgármestere a kerek évforduló kapcsán is a jelen közös felelősségének nevezte a méltó emlékezést, és azt a feladatot, hogy az utánunk jövő generációk mindezt továbbvigyék.

Pilinszky János a magyar líra egyik óriása volt. 1980-ban Kossuth-díjjal ismerték el életművét mindamellett, hogy költészete egyfajta színtiszta evangéliumi szellemiséget tükrözött. Valódi éteri tisztaságú, keresztény és metafizikus költészet az övé – jellemezte bevezetőjében a költő életművét Bakonyi István, aki személyes élményét is felelevenítette. 1981-ben a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola rendhagyó irodalomóráján beszélgetett fiatal tanárként a költővel. Ez volt Pilinszky utolsó nyilvános szereplése.

A centenáriumi év alkalmából Juhász Anna irodalmár a Petőfi Irodalmi Múzeummal és a Petőfi Kulturális Ügynökséggel közösen elindította a Pilinszky 100 programsorozatot 2021-ben. Mint előadásában az irodalmár kiemelte, az elmúlt közel egy év alatt több mint félmillió embert szólítottak meg a Pilinszky élete kapcsán megjelent beszélgetésekkel, írásokkal. A programsorozatban többek között azokra a helyszínekre látogattak el, ahol a költő hosszabb ideig tartózkodott. Az egykori otthonok - Budapesten több helyszín, Róma, Székesfehérvár, Velem – városaiban tett séták és beszélgetések során nemcsak a költőt, hanem az embert is egyre jobban megismerték, és egyre árnyaltabb kép született meg róla. A fehérvári találkozás során eddig ismeretlen naplórészletek, jegyzetek kerültek elő, amelyek további lehetőségeket adnak a kutatómunka folytatására. Juhász Anna hozzátette: Pilinszky öröksége itt él bennünk tovább.

Az emlékülés Sebők Melinda előadásával folytatódott. Az irodalomtörténész a csend esztétikáját vizsgálta Pilinszky János költészetében, majd „Két szót, mit ismerek.” Pilinszky a bűnről címmel Ianou Laura költő mondta el gondolatait. G. István László költő, műfordító betegség miatt nem tudott személyesen megjelenni, de összehasonlító elemzését, amelyben két versnyelv párbeszédéről volt szó Pilinszky négysorosai és Tandori Dezső koanjai Pilinszky Marhabélyeg című versének értelmezési keretében, Bakonyi István olvasta fel.