Pharrajimos - a roma holokauszt áldozataira emlékeztek Fehérváron

Fotó: Fehér Gábor (FMH)

A Cigány Világszövetség párizsi kongresszusának 1972-es határozata alapján augusztus 2-a a roma holokauszt nemzetközi emléknapja.

"Emlékezünk egy augusztus 2-i, fekete éjszakára, egy éjszakára, amely örökre beégett a roma történelem emlékezetébe. 1944-ben ezen az éjjelen – a hajnali órákban – az auschwitz–birkenaui haláltáborban több mint 3000 roma férfit, nőt és gyermeket gyilkoltak meg egyetlen éjszaka alatt. Gázkamrába hajtották őket – családokat, életeket, reményeket – örökre kioltották. Emlékezzünk közösen azokra, akiket elvettek tőlünk, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg a múlt. Sem cigány, sem zsidó, sem magyar, sem más nép ellen." - mondta Károlyi Attila a Fejér Vármegyei Roma Területi Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.

Mint mondta a Pharrajimos, a roma holokauszt, nem pusztán egy történelmi esemény – hanem ma is élő figyelmeztetés. Figyelmeztetés arra, hová vezet a gyűlölet, ha nem állítjuk meg időben.

Magyarországon a nyilas hatalomátvétel után, 1944 novemberében megkezdődött a cigányok elszállítása a komáromi Csillag börtönbe, majd tovább németországi munka és megsemmisítő táborokba. Több helyen csoportosan végezték ki őket.

Károlyi Attila emlékezetett, hogy Fejér vármegyében is több ilyen esetről tudunk. Szolgaegyházán mintegy 30 cigányt végzett ki egy ismeretlen katonai alakulat, Lajoskomáromban 17 cigányt lőttek agyon, Szabadbattyánban szintén több cigányt öltek meg. Mindhárom eset 1945. január végén történt. 1945. február 8–14. között zajlott le a Grábler‑tavi tragédia, amikor Székesfehérvár cigánytelepéről összeterelték a roma családokat. A cigányokat a vajda házába terelték, onnan Várpalotára, a Grábler‑tó akácosa mellé vitték őket, ahol saját sírgödröt ásattak – majd sortűzzel végeztek velük összesen 118 emberrel.

Csak két fiatal lány élte túl ezt a mészárlást: Lakatos Angéla, aki terhes volt és nyolc lövést kapott de túlélte, Raffael Margit pedig még a lövések előtt a gödörbe ugrott. Visszaemlékezésében így írt a történtekről: "…láttam apámat és a testvéreimet összerogyni mellettem, hát beugrottam a gödörbe. Azok a halottak mind rajtam voltak…”

Károlyi Attila hangsúlyozta, hogy a cigány közösség a béke oldalán áll. "Gyermekeink jövőjét nem dobhatjuk újabb lövészárkokba. Emlékezzünk ma közösen azokra, akiket elvettek tőlünk."