-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Péter és Pál napja az aratás kezdete - jobb termés várható a tavalyinál
Péter-Pál a búzaaratás hagyományos napja. Péter-Pálkor szakad meg a búza töve, vagyis kezdődik az aratás. Péter-Pálkor a Dunántúlon a gazda kezdte meg jelképesen a betakarítást. A gazdák idén az előrejelzés szerint majdnem 300 millió tonna gabonát takarítanak majd be, szemben a tavalyi 250 millióval. Búzából 17 százalékkal, kukoricából 25 százalékkal lesz több az előző idényhez képest.
2008.06.29. 11:18 |
Június 29-e, Péter-Pál napja az egyik leggyakoribb időpontja az aratás kezdetének, noha Vid (június 15.) és István napja (június 24.) ugyancsak elterjedt dátumok voltak. Kevés népszokás fűződik a naphoz, az aratás vagy más néven a takarás befejezését sokkal jelentősebb eseményként tartották számon. Péter-Pálkor a Dunántúlon a gazda kezdte meg jelképesen a betakarítást, a Csallóközben pedig gyümölcsevési tilalom lépett érvénybe.

A gazdák idén az előrejelzés szerint majdnem 300 millió tonna gabonát takarítanak majd be, szemben a tavalyi 250 millióval. Búzából 17 százalékkal, kukoricából 25 százalékkal lesz több az előző idényhez képest.
Az aratás hagyományos eszköze a sarló volt, amelyet csak a 19. század végén váltott fel a kasza. A két aratószerszám egészen más munkamegosztást igényelt: sarlóval a nők és a férfiak egyaránt kivették részüket a munkából, erre utal a három nappal később ünnepelt Sarlós Boldogasszony ünnepe is. Napjainkban hagyományőrző rendezvények elevenítik fel a sarlós és a kaszás aratást, és eleinkkel ellentétben aratóbálokat is rendeznek június végén, július elején.