-
Örvendezz királyi város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az a tárlat, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban. A válogatott, míves bélyegek az esztétikai élményen túl betekintést engednek az államalapító uralkodó történelmi emlékezetébe is. A kiállítás szeptember 4-ig látogatható.
2026.08.18. -
Teljesen a tiéd!
Folytatódnak a kurátori tárlatvezetések a TOTUS TUUS – Teljesen a tiéd! című kiállításban, a Szent István Király Múzeum Rendház épületében. Augusztus 19-én, szerdán 14.00 órától ismét számít az érdeklődők figyelmére Tóth Norbert.
2026.08.18. -
Átadták az ösztöndíjakat
A hagyományokhoz hűen a Királyi Napok keretében a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközban adták át a Lánczos-Szekfű ösztöndíjakat, a Deák Dénes Ösztöndíjat és a Deák Dénes Díjat.
2026.08.18. -
Hűség és árulás
Hűség és árulás címmel, ebben az évben is folytatódott a királyi családok életét bemutató sorozat. A Bartók Béla téren Nagy Lajos király és Endre herceg történetét ismerheti meg a közönség.
2026.08.18.
Percről percre: Örkény, L. Simon, szavak, zene és tánc összeölelkezése
A Percről percre táncszínházi est programjában két egymástól különböző művészeti ág, az irodalom és a táncszínház találkozott egymással. Örkény István és L. Simon László két olyan író és költő, akikre igencsak oda kell figyelni.
A beszélt, írott nyelv ezen az estén találkozott a tánc nyelvével. Folyékonyan, jól, szépen beszéltek együtt...
A szöveg képeket mutatott, és eközben táncra perdült az irodalom...
Örkény abszurd, groteszk, de mégis izgalmas világa a színpadon táncban elbeszélve sajátos volt. Nem kellett a „szövegre” figyelni, hiszen a mozdulatok szépsége, lendülete, lágysága önmagáért beszélt. A Tilos a fűre lépni tilos! című egyfelvonásosban hallhattunk szavakat, Sarádi Zsolt színművész tolmácsolásában. Örkény írásai mellett elhangzott L. Simon László Paprika koszorú című költeménye, amit Örkény Az élet értelme című egypercese ihletett. A „zenét” az írógép kopogása, a metronóm lüktetése és a végén Karády Katalin dala jelentette. Ha egy szóval kellene jellemezni a látottakat, a különleges szó lenne a megfelelő.
A Bla-bla-bla táncnovella a Székesfehérvári Balett Színház első bemutatóinak az egyike volt. Üdesége, humora mit sem kopott, nevethettünk magunkon, viszonyaink bonyolultságán, vagyis hát egyszerűbben szólva: bla-bla-bla!
„Idézőjelek” címmel a kortárs L. Simon László könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila. Az időnként szinte kimondhatatlan gondolatokat és érzéseket ragadta meg, igyekezett azokat láthatóvá tenni. A szép szavak folyamatosan sorjáztak, a zene, a hegedű hangzása nagyon illett hozzá, a tánccal együtt igazi drámai hatást keltett az idézőjelek közé zárt emberi élet. Katartikus élmény volt!
Koreográfia, szöveg, zene harmóniáját láthattuk ezen az esten.