Percről percre: Örkény, L. Simon, szavak, zene és tánc összeölelkezése

A Percről percre táncszínházi est programjában két egymástól különböző művészeti ág, az irodalom és a táncszínház találkozott egymással. Örkény István és L. Simon László két olyan író és költő, akikre igencsak oda kell figyelni.

A beszélt, írott nyelv ezen az estén találkozott a tánc nyelvével. Folyékonyan, jól, szépen beszéltek együtt...

A szöveg képeket mutatott, és eközben táncra perdült az irodalom...

Örkény abszurd, groteszk, de mégis izgalmas világa a színpadon táncban elbeszélve sajátos volt. Nem kellett a „szövegre” figyelni, hiszen a mozdulatok szépsége, lendülete, lágysága önmagáért beszélt. A Tilos a fűre lépni tilos! című egyfelvonásosban hallhattunk szavakat, Sarádi Zsolt színművész tolmácsolásában. Örkény írásai mellett elhangzott L. Simon László Paprika koszorú című költeménye, amit Örkény Az élet értelme című egypercese ihletett. A „zenét” az írógép kopogása, a metronóm lüktetése és a végén Karády Katalin dala jelentette. Ha egy szóval kellene jellemezni a látottakat, a különleges szó lenne a megfelelő.

A Bla-bla-bla táncnovella a Székesfehérvári Balett Színház első bemutatóinak az egyike volt. Üdesége, humora mit sem kopott, nevethettünk magunkon, viszonyaink bonyolultságán, vagyis hát egyszerűbben szólva: bla-bla-bla!

„Idézőjelek” címmel a kortárs L. Simon László könyvének az alkotó által megszerkesztett részleteire készített koreográfiát Egerházi Attila. Az időnként szinte kimondhatatlan gondolatokat és érzéseket ragadta meg, igyekezett azokat láthatóvá tenni. A szép szavak folyamatosan sorjáztak, a zene, a hegedű hangzása nagyon illett hozzá, a tánccal együtt igazi drámai hatást keltett az idézőjelek közé zárt emberi élet. Katartikus élmény volt!

Koreográfia, szöveg, zene harmóniáját láthattuk ezen az esten.