„Pénzverés és temetés" - tudományos konferencia két kiállítás elé a Városházán

A szombaton délelőtt elhangzott tudományos megközelítések rámutattak többek között a II. András nevéhez köthető pénzverési reformra  és két - nem mindennapi - magyarországi karriert is bemutattak, Druget Fülöpről és Ozorai Pipóról. A régészek, muzeológusok, levéltári szakértők, történészek kutatásai alapján bemutatott témák II. András gazdaságpolitikájához, valamint a királyi bazilika nem királyi temetkezéseihez kapcsolódtak.

Biczó Piroska, régész, a konferencia levezető elnöke az alcímet megvilágítva a délután nyíló, II. András korához kapcsolódó múzeumi kiállításra utalt, valamint arra, hogy már egy éve készül a Látogató- és kutatóközponttá átalakuló Köztársaság Mozi tárlata, ami a koronázótemplom, Szent István király templomának történetét fogja bemutatni a közönségnek. A történészek ennek apropóján azokat az előkelő, nem királyi személyeket mutatták be a konferencián, akiket a bazilikában temettek el.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester a tegnap elkezdődött Székesfehérvári Királyi Napok hagyományos történelmi témájú szimpóziumán megköszönte az előadók és a szervezők munkáját: „A konferenciával az a célunk, hogy a rendezvénysorozat elején legyen egy olyan esemény, ami szellemi táplálékot is ad a másfél hetes ünnepségsorozathoz. Ehhez kapcsolódnak a megnyíló kiállításaink is.”

Az első előadást Dr. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárának régész-muzeológusa, "A magyar pénzverés átalakítása II. András korában" címmel tartotta. A középkorban is ciklikus jellegű volt a pénzkibocsátás; Könyves Kálmán uralkodása során elkezdett romlani a magyar pénz, reform II. András uralkodása alatt ment végbe. A korban poncolásos technikával készültek az éremképek – ez folytatódott az uralkodás első éveiben, majd egy teljesen más, a vésés technológiájára állnak át, amelynek köszönhetően újra megjelentek az uralkodóportrék az érméken.

A király kétszintű pénzrendszert vezetett be: ezüstből denárokat és féldenárokat vertek, és a pénzek súlya sokkal nagyobb, minimum két-háromszorosa volt az előző századénál. II. András uralkodása idején figyelhető meg leginkább az idegen pénzek dominanciája, ami arról árulkodik, hogy hirtelen megugrott a külkereskedelem a gazdaság működésében, valamint már bérleti rendszerben működtek a kamarák. Mindezek arra az összefüggésre engednek következtetni, hogy reformként gondolkodhatunk a bevezetett változtatásokról, hiszen azok száz évig működtek, még IV. Béla uralkodásának idején is, egészen a XIII. század végéig.

Zsoldos Attila történész, akadémikus, a Városi Levéltár és Kutatóintézet munkatársa, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója "A hűség rendíthetetlen ércpajzsa: Druget Fülöp nádor" címmel tartott előadást. Egy a Szent István Király Múzeum tulajdonában lévő arany gyűrűt mutatott be, amelynek a közepét sötét drágakő díszíti. A pecsétgyűrűn látható madarat, valószínűleg rigót ábrázoló kép a Druget-címerre utal, az olvasható latin felirat pedig: ’Fülöp nádor pecsétje’ – a prépostsági templomból került elő az 1930-as évek ásatásain. Fülöp dél-itáliai származású volt, és I. Károllyal érkezett az országba – az előadás címe is egy a tőle származó oklevélből ered: 1311 és 1324 között számos hatékony katonai esemény köthető a nevéhez. Fülöp 1323-27 között, haláláig viselte a nádori méltóságot, és – mint a király feltétlen híve – tartományokat alakított ki Északkelet-Magyarországon, és magánbirtokokkal is rendelkezett a tartományon kívül. Dercsényi Dezső a bazilikáról szóló monográfiája leírja a gyűrű fellelési helyét, ami a bazilikabeli eltemetésének a kérdését veti fel.

Weisz Boglárka PhD, a Városi Levéltár és Kutatóintézet főmunkatársa, az MTA BTK Történettudományi Intézet kutatója "A kereskedősegéd útja Firenzétől a székesfehérvári bazilikáig",  Ozorai Pipóról (Filippo di Stephano Scolari) szólt, akinek a freskója a leghíresebb férfiak és nők ábrázolásai között szerepel az olasz városban, és akit a firenzeiek törökverőként ismertek tíz hadjárata alapján. Magyarországi életpályájában egy a Luxemburgi Zsigmondhoz fűződő hadjárat gazdasági kalkulációja után pénzügyi, majd politikai karrier következett: a királyi sókamarák ispáni, főkincstartói címét birtokolta, 16 királyi vár került a felügyelete alá, 1408-09 között Fejér vármegye ispánja volt, és 1420-tól a kalocsai érsekség kormányzói címét is birtokolta. Temetkezési helye valószínűleg a bazilika északnyugati tornyánál (ma a Püspöki Palota udvara) található.

A konferencia délutáni programjában Skorka Renáta PhD régész-muzeológus „Az állhatatos hűségű Stibor vajda, a király atyai barátja”, valamint Kertész Balázs PhD, tudományos munkatárs „A középkori székesfehérvári bazilikában eltemetett prépostok” címmel tartottak előadásokat. Az eseményen részt vett Róth Péter, Székesfehérvár alpolgármestere is.