-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Ötven év az idegenforgalomban - bemutatták Kálmán Piroska könyvét
Az Idegenvezetők Világnapján mutatták be Kálmán Piroska, Székesfehérvár egyik első idegen- vezetőjének közelmúltban megjelent könyvét a Hiemer-házban. A ma már az aktív munkától visszavonult Kálmán Piroska „Aztán vigyázz magadra és írjál!” című könyve felvázolja azt a hatalmas változást, amely a turizmus területén az elmúlt évtizedekben történt városunkban, és ismerteti a bejárt útvonalak érdekességeit, nevezetességeit, történelmét.
2015.02.22. 17:37 |
Az Idegenvezetők Világnapján mutatták be Kálmán Piroska, Székesfehérvár egyik első idegenvezetőjének közelmúltban megjelent könyvét a Hiemer-házban. A ma már az aktív munkától visszavonult Kálmán Piroska „Aztán vigyázz magadra és írjál!” című könyve felvázolja azt a hatalmas változást, amely a turizmus területén az elmúlt évtizedekben történt városunkban, és ismerteti a bejárt útvonalak érdekességeit, nevezetességeit, történelmét.

Kálmán Piroska 1961-ben kapta meg idegenvezetői igazolványát, majd ötven éven keresztül folyamatosan dolgozott. Magyar csoportokkal utazott a szocialista országokba, később nyugatra. Németül, angolul, franciául és olaszul beszél. Könyve emlékirat, amely gazdag életútjáról és a szakma szeretetéről szól. A sorok között áttűnik az idegenvezető személyisége, felkészültsége és szakmai hitelessége is.
„Szegeden azóta is szívesen vagyok, nekem a legszebb város, pedig nem éltem ott, csak ott születtem, másfél éves voltam, amikor szüleim onnan elkerültek. Szegedről sok képeslapom, fényképem van, de egy eseményről nincs. Egy alkalommal árvííz vonult le a Tiszán, kimentem a Móra Múzeum melletti megerősített partra. A víz dübörögve rohant, a kezemet bedugtam a párkányon belül kb. 10 centire folyó rohanó vizébe, de hamar ki is kaptam. Olyan erős volt a sodrása, úgy éreztem, elvágja a kezemet. Dühös volt a Tisza, zavarosan hömpölygő, de sikerült az áradástól megmenteni akkor a várost. Nem tudom, ez az árvíz mikor volt, talán a hetvenes évek derekán lehetett, hiszen a Tisza minden évben, ha sok az eső, riogatja a partján élőket…”
