-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Ötnapos üléssel kezdi meg az új alkotmány megalkotását a parlament
A Ház az új alkotmány április 18-án várható elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket, de hétfőn még döntés születhet a monetáris tanács két új tagjáról. A végleges javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. Az Országgyűléshez két alkotmányjavaslat érkezett a március 15-i határidőig.
2011.03.21. 08:54 |
A Ház az új alkotmány április 18-án várható elfogadásáig nem tárgyal más előterjesztéseket, de hétfőn még döntés születhet a monetáris tanács két új tagjáról. Az Országgyűléshez két alkotmányjavaslat érkezett a március 15-i határidőig. A kormánypártok által benyújtott, Magyarország Alkotmánya címet viselő törvényjavaslat - amelyet Lázár János Fidesz-frakcióvezető húsvéti alkotmányként aposztrofált - a Nemzeti hitvallás című fejezettel kezdődik. A Himnusz első sorával induló tervezet rögzíti: "hazánk neve Magyarország". Szili Katalin, a Szociális Unió elnöke, független képviselő a Magyar Köztársaság Alkotmánya néven terjesztette elő 18 fejezetes javaslatát, amely az államformát parlamentáris köztársaságként, a gazdasági berendezkedést pedig ökoszociális piacgazdaságként határozza meg.
A végleges javaslat április 18-ra tervezett elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges; az államfő várhatóan április 25-én írja alá a szöveget ünnepélyes keretek között. A Házbizottság döntése értelmében az általános vitában a kormánypártok együtt - az ellenzéki és a független képviselők összességéhez hasonlóan - 20-20 órában fejthetik ki véleményüket. Szili Katalin előterjesztőként félórás expozét tarthat, majd az általános vitában további 30 perc áll rendelkezésére. A további három független képviselő 10-10 percben szólalhat fel.
A hétfői tárgysorozatba vétel után kedden az összevont általános vitában az előterjesztői expozékra kerül sor, majd a képviselőcsoportok vezérszónokai mondhatják el beszédüket. Az európai parlamenti képviselők a képviselőcsoportok időkeretének terhére szólalhatnak fel. Bokros Lajos EP-képviselő a 40 órás időkereten felül, a független képviselőket megillető 10 perces időkeretben szólalhat fel a választása szerinti ülésnapon. A házszabály szerinti állandó meghívottak 20-20 percben kaphatnak szót.
A Magyar Televízió a két javaslat teljes összevont általános vitáját közvetíti. Az Országgyűlés - ha a gazdasági bizottság dönt a jelölésről - hétfőn megválaszthatja a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának hiányzó két tagját is. A parlament a tagokról egyenként, egyszerű többséggel határoz, és hat évre választja meg őket.