-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Óraátállítás vasárnap hajnalban - háromkor két órára kell visszaállítani a mutatót
Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, ekkor Magyarországon, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali háromkor két órára kell visszaállítani az órák mutatóit.
Nem érinti a MÁV, a Volán és a Malév járatainak menetrendjét az idei óraátállítás, viszont érdemes tájékozódni utazás előtt a vonatok és buszok indulásáról, mert a hétvégi ünnep és a jövő héten kezdődő őszi szünet miatt módosul a forgalmi rend.
A MÁV vasútvonalain október 30-án és 31-én az ünnepnapra, november elsején a vasárnapra, november 2-án a hétfőre érvényes menetrend szerint közlekednek a személyszállító vonatok.
Az óraátállításkor úton lévő menetrend szerinti, nemzetközi autóbuszjáratok útközben várakozni nem fognak, amennyiben a forgalmi viszonyok megengedik, egy órával korábban érkeznek úti céljukra. Az átállítás a belföldi buszok menetrendjét nem érinti.
A buszok szombaton szabadnap, vasárnap és hétfőn a munkaszüneti menetrendnek megfelelően, míg november 2. és 7. között a tanszüneti menetrend szerint közlekednek. Minkét közlekedési társaság indít a kegyeleti ünnepek alatt mentesítő járatokat.
Mikor vezették be a nyári, téli időszámítást?
A nyári és téli időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajár-robbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 0,3 százalékos energia-megtakarítás érhető el.
Az intézkedés támogatói a hosszabb nap előnyeinek kihasználását, a közlekedés biztonságának fokozódását remélték, mivel az autósok sokáig nappali fényben vezethetnek. Pozitív hatása volt a nyári időszámítás bevezetésének a turizmusra is: a hosszú, világos esték lehetővé tették az üdülés napjainak optimális kihasználását.
A bírálók nyomban arra hivatkoztak, hogy a ráfordítás és a haszon nincs egymással még köszönő viszonyban sem. Az 1973-as olajválságot követő években Európa-szerte különféle átállási rendszerek léteztek, majd az évek során összesen 108 országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai is.
Az Európai Unió már 1998-ban összehangolta a tagállamok átállását a nyári időszámításra, majd 2001-ben további öt évvel meghosszabbították a szabályozást. Eszerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik.
