-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Óraátállítás vasárnap hajnalban - háromkor két órára kell visszaállítani a mutatót
Vasárnap kezdődik a téli időszámítás, ekkor Magyarországon, az európai gyakorlatnak megfelelően hajnali háromkor két órára kell visszaállítani az órák mutatóit.
Nem érinti a MÁV, a Volán és a Malév járatainak menetrendjét az idei óraátállítás, viszont érdemes tájékozódni utazás előtt a vonatok és buszok indulásáról, mert a hétvégi ünnep és a jövő héten kezdődő őszi szünet miatt módosul a forgalmi rend.
A MÁV vasútvonalain október 30-án és 31-én az ünnepnapra, november elsején a vasárnapra, november 2-án a hétfőre érvényes menetrend szerint közlekednek a személyszállító vonatok.
Az óraátállításkor úton lévő menetrend szerinti, nemzetközi autóbuszjáratok útközben várakozni nem fognak, amennyiben a forgalmi viszonyok megengedik, egy órával korábban érkeznek úti céljukra. Az átállítás a belföldi buszok menetrendjét nem érinti.
A buszok szombaton szabadnap, vasárnap és hétfőn a munkaszüneti menetrendnek megfelelően, míg november 2. és 7. között a tanszüneti menetrend szerint közlekednek. Minkét közlekedési társaság indít a kegyeleti ünnepek alatt mentesítő járatokat.
Mikor vezették be a nyári, téli időszámítást?
A nyári és téli időszámítást 1976-ban, három évvel az egész világot megrázó első olajár-robbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy így 0,3 százalékos energia-megtakarítás érhető el.
Az intézkedés támogatói a hosszabb nap előnyeinek kihasználását, a közlekedés biztonságának fokozódását remélték, mivel az autósok sokáig nappali fényben vezethetnek. Pozitív hatása volt a nyári időszámítás bevezetésének a turizmusra is: a hosszú, világos esték lehetővé tették az üdülés napjainak optimális kihasználását.
A bírálók nyomban arra hivatkoztak, hogy a ráfordítás és a haszon nincs egymással még köszönő viszonyban sem. Az 1973-as olajválságot követő években Európa-szerte különféle átállási rendszerek léteztek, majd az évek során összesen 108 országban vették át a nyári-téli időszámítás rendszerét, többek között az egykori EGK tagállamai is.
Az Európai Unió már 1998-ban összehangolta a tagállamok átállását a nyári időszámításra, majd 2001-ben további öt évvel meghosszabbították a szabályozást. Eszerint a nyári időszámítás minden tagállamban március utolsó vasárnapján közép-európai idő szerint 2.00 órakor kezdődik és október utolsó vasárnapján 3.00 órakor végződik.