Októberben dönthet a kormány az új nyugdíjszabályokról

 A kormány szándéka, hogy úgy alakítsa át a nyugdíjrendszer szabályait, hosszabb aktív korra ösztönözze az embereket, egészségi állapotuknak megfelelően. Az átalakításnak hosszú távon az a célja, hogy a nyugdíjrendszer igazságosabb legyen, hogy nagyobb jövedelmet azoknak biztosítson, akik végigdolgozták életüket, és akik tisztességesen fizették a járulékokat.

 Ne a mielőbbi nyugdíjba vonulásra ösztönözzön, hanem az aktivitás megőrzésére, nyilvánvaló módon a vállalható egészségi feltételek mellett. Legyen ez a nyugdíjrendszer fenntartható, és ne rójon az aktív korosztályokra elviselhetetlen terheket - fogalmazott Kiss Péter. 

Döntés várható az év végéig 

 Az ezzel kapcsolatos szabályozás várhatóan októberben kerül a kormány elé, s a döntés várhatóan az év végéig megszületik. Kiss Péter elmondta: a változások nem a ma nyugdíjasait érintik, hanem a ma aktív korosztályokat. Hozzátette: a nyugdíjba vonulás korcentruma 57 és 60 év között van, ám ha a rokkantnyugdíjazásokat is figyelembe vesszük, akkor 53,5 év. 

 Az intézkedések szükségességét a nyugdíjrendszer pénzügyi hátterével is indokolta a miniszter. Elmondta: ma a nyugdíjrendszer hiánya a GDP 2,1 százalékát teszi ki, ami intézkedések nélkül 2050-re elérné a GDP 5 százalékát. 

 A tárcavezető elmondta: a rövid távú lépések részeként változást terveznek a korhatár előtti öregségi nyugdíjba vonulás feltételeiben. Az elképzelések szerint az öregségi nyugdíj előrehozott korhatára a férfiaknál 2009-től, a nőknél 2012-től 60 év lenne. 

Áttekintik a korkedvezményes nyugdíjazást 

 Szó van a korkedvezményes nyugdíjazás áttekintéséről is. A mai rendszer 2007. január 1-jéig maradna fenn, s ezt követően - a társadalmi partnerekkel egyeztetve - fokozatos lenne a változás. A célok között szerepel a korkedvezményes nyugdíjvásárlás lehetőségének biztosítása. "Erről az országos érdekegyeztetés fórumain fogunk tárgyalásokat folytatni" - mondta Kiss Péter. 

 A változások része továbbá, hogy módosulnak a nyugdíj melletti kereső tevékenység szabályai is. Ennek célja, hogy akik tovább dolgoznak, azoknak több legyen a nyugdíjuk. 

 A szociális és munkaügyi miniszter kiemelte: a legjelentősebb változást a rehabilitációs rendszer átalakításában tervezik. "Azt szeretnénk elérni, hogy a ma mintegy 450 ezer rokkantnyugdíjas (...) jelentős része, aki orvosilag, emberileg, munkaerő-piaci szempontból rehabilitálható, saját munkájából (...) boldogulhasson" - fogalmazott Kiss Péter, aki hozzátette: várhatóan mód lesz e területen - a magyar források mellett - európai források felhasználására is. 

Ki kell építeni a megfelelő intézményrendszert 

 A miniszter elmondta: a rendszer kialakításának része a megfelelő intézményrendszer kiépítése, és szükség van arra, hogy ezeket az intézkedéseket összehangolják a konvergenciaprogram munkaerő-piaci lépéseivel. Így a várhatóan 2009-re bővülő munkaerőpiacon ezek a rehabilitált személyek már meg tudnak jelenni - mondta. 

 A politikus kérdésre válaszolva elmondta: rövid távon nincs szó a jelenlegi nyugdíjkorhatár emeléséről, ám - a nyugdíjreform keretében a következő 20-30-40 évet érintően - végig kell gondolni a nyugdíjkorhatár fokozatos közelítését az Európában szokásos mértékhez, az átlagos élettartam magyarországi növekedésével párhuzamosan.