A lehető legkorábbi időpontra, október elsejére tűzte ki az önkormányzati választást az államfő. Sólyom László nem szeretné, ha a kampány megzavarná az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának méltó megünneplését. Magyarországon a rendszerváltozás óta eltelt 16 év óta az ötödik önkormányzati választást rendezik meg. A választási törvény szerint helyhatósági képviselőjelölt az lehet, akit az adott településen élő, választásra jogosult polgárok legalább egy százaléka támogat.
A lehető legkorábbi időpontra, október elsejére tűzte ki az önkormányzati választást az államfő. Sólyom László nem szeretné, ha a kampány megzavarná az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának méltó megünneplését.
Sólyom László köztársasági elnök október elsejére tűzte ki a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását - közölte kedden Wéber Ferenc, az államfő sajtófőnöke.
A lehetséges legkorábbi időpont
Sólyom László az önkormányzati választások időpontjáról június elején egy televíziós interjúban azt mondta: az alkotmányosan lehetséges legkorábbi időpontra kitűzi a választásokat. Megjegyezte akkor azt is: ha az önkormányzati választásokat egyszerre rendeznék meg az országgyűlésivel vagy félidőben tartanák, még mindig jobb lenne, mint a mostani, néhány hónappal elcsúsztatott időpont.
Wéber Ferenc elmondta: az államfő többek között azért írta ki az önkormányzati választásokat a lehető legközelebbi időpontra a parlamenti választásokhoz, hogy a választási kampány ne befolyásolja az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójának méltó megünneplését.
Ez lesz az ötödik helyhatósági választás
Magyarországon a rendszerváltozás óta eltelt 16 év óta az ötödik önkormányzati választást rendezik meg. 1990-ben még két fordulóban történt a szavazás: szeptember 30-án és október 14-én. 1994-ben december 11-én, 1998-ban október 18-án, s 2002-ben október 20-án zajlottak le a választások. Legutóbb, 2002 őszén a jogosultak több mint 51 százaléka járult az urnákhoz (a 2002-es tavaszi parlamenti választások mindkét fordulójában a részvétel 70 százalék felett volt).
1994 óta egyfordulós
A helyi választások alkalmával a szavazók több mint 3100 településen polgármestert és önkormányzati, illetve kisebbségi önkormányzati képviselőket választanak. Az önkormányzati választás 1994 óta egyfordulós, nincs sem érvényességi, sem eredményességi küszöb, a mandátumot az a jelölt kapja, aki a legtöbb szavazatot éri el.
A választási törvény szerint helyhatósági képviselőjelölt az lehet, akit az adott településen élő, választásra jogosult polgárok legalább egy százaléka támogat. Polgármester-jelöltté az válhat, akit a 10 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak legalább 3 százaléka; a 100 000 vagy annál kevesebb lakosú település választópolgárainak 2 százaléka, de legalább 300 választópolgár, illetve a 100 000-nél több lakosú településen a választópolgárok 1 százaléka, de legalább 2000 választópolgár ajánlott.
Az önkormányzati választásokkal egy időben a szavazók most a helyi kisebbségi önkormányzatok tagjaira is voksolnak. A hivatalosan elismert 13 (bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) kisebbség mindegyike rendelkezik országos önkormányzattal is.
Szombaton lejár a kisebbségi jegyzékbe vétel határideje
Az állampolgárok a kisebbségi választói jegyzékbe való felvételt 2006. június 1. napjától kezdődően 2006. július 15. napján 16 óráig kérhetik a lakóhely szerinti település jegyzőjétől. A kérelmet az önkormányzatnál lehet leadni, vagy levél útján lehet eljuttatni a jegyzőhöz. (A levélnek július 15-ig meg kell érkeznie.) A választópolgár felvételét csak egy kisebbség választói jegyzékére kérheti, ellenkező esetben valamennyi kérelme érvénytelen. A jegyző július 15-ig dönt a kérelmező kisebbségi választói jegyzékbe vételéről.
