-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Nyugdíjba vonulhatnak a nők negyven év munkaviszony után
Negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhat minden nő - a kormány erről szóló törvényjavaslatát hétfőn fogadta el a parlament 254 igen, 15 nem és 73 tartózkodással. Jövő évtől az életkortól függetlenül az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.
2010.12.21. 08:57 |
Negyven évnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhat minden nő - a kormány erről szóló törvényjavaslatát hétfőn fogadta el a parlament 254 igen, 15 nem és 73 tartózkodással. Jövő évtől az életkortól függetlenül az öregségi teljes nyugdíjra lesz jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.A jogszabály szerint jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő, valamint a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban és a súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
Az öregségi teljes nyugdíj a 40 éves jogosultsági idő ellenére nem lesz megállapítható, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a 32 évet, olyan nő esetén pedig, akinek a súlyosan fogyatékos, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, a 30 évet - rögzíti a törvény.
Öt gyermek felnevelése esetén viszont egy évvel, minden további gyermek esetén pedig újabb egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel csökken a nyugdíjjogosultság ideje.
Az új szabályozás más szolgálati időt, mint például a tanulmányi időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. Egy beszavazott módosítással a törvénynek a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjaira vonatkozó része csak 2011. március 1-jén lép hatályba.
A kormányzati kommunikációs államtitkárság tájékoztatása szerint ha az érintettek 75-100 százaléka él a kedvezmény lehetőségével, és nyugdíjba megy, akkor ez az első évben, azaz 2011-ben 18-24 ezer nőt érinthet. Ez hozzávetőleg 30-35 milliárd forint kiadást jelent.
A törvény módosítja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény más passzusait is. Egyebek közt kimondja a nyugellátások évenkénti rendszeres emelése kapcsán, hogy a nyugellátás és a baleseti járadék összegét - a januári emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egy tizenketted részével.
E passzus indoklása azt rögzíti: a módosítás szerint a nyugdíj összegét januárban először az előző év novemberében teljesített egyösszegű kifizetés alapjául szolgáló százalékos mérték egy tizenkettedével kell megemelni és az így kapott összeget kell a januári emelés mértékével emelni, mivel a hatályos szabály szerint nehezen hajtható végre a novemberi egyösszegű kifizetés beépítése a januári nyugdíjba.