Nyolcvan éve történt a doni tragédia - máig nem tudni az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát

Nyolcvan éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, amelynek során napok alatt szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. 
Január 12-én, csütörtökön 18.00 órakor imádságos tiszteletadás lesz Székesfehérváron, a Szent István-székesegyházban.
2023.01.12. 08:31 |
Nyolcvan éve történt a doni tragédia - máig nem tudni az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát
A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember veszett el, mint a mohácsi csatában, magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától.
A 2. magyar hadsereget német követelésre, kormányközi egyezmény alapján küldték ki az orosz frontra: a németek az 1941-es villámháború kudarca után követeltek szövetségeseiktől csapatokat a következő évre tervezett keleti hadjárathoz. Budapesten ezt nem tudták, de nem is akarták visszautasítani, mert az Észak-Erdély visszaszerzésére törekvő Románia azonnal igent mondott Hitlernek, emellett a magyar vezetés a részvételtől újabb területek visszacsatolását remélte.
A németek igényeit hosszas alkudozás után sikerült leszorítani, de azon az áron, hogy a magyar csapatokat hadászati vonatkozásban a németeknek rendelték alá, a felfegyverzést illetően pedig csak szóbeli ígéretet kaptak Berlinből. A frontra kivonuló 207 ezer fős 2. magyar hadseregbe a teljes sorállománynak csak 20 százalékát sorozták be, magas volt a tartalékosok aránya, a létszám 20 százalékát nemzetiségiek, főleg románok és ruszinok, 10 százalékát pedig zsidó és baloldali munkaszolgálatosok adták. A hadsereg élére Jány Gusztáv vezérezredes került. A fegyverzet és a felszerelés hiányos és korszerűtlen volt, a vezetés a megígért német pótlásra számított.
A magyar csapatok 1942. június 28-án kapcsolódtak be a harcokba, és július 7-én érték el a Dont. Az egységek itt, a Voronyezs és Pavlovszk közötti 208 kilométer hosszú szakaszon védelemre rendezkedtek be. A nyár folyamán sikertelenül kísérelték meg a folyó nyugati partján megmaradt szovjet hídfők felszámolását, a harcokban 30 ezer embert vesztettek. A hadsereg vezetése már ekkor felismerte, hogy képtelen a hosszú szakasz védelmére, de a beígért fegyverzetet és felszerelést a tél beálltával sem kapta meg, sőt 1942 novemberében a sztálingrádi csata miatt a németek fokozatosan kivonták csapataikat a doni térségből.

A szovjet 40. hadsereg támadása 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben kezdődött meg, egységei az urivi hídfőből már az első napon 8-12 kilométer mélyen beékelődtek a magyar védelembe. Január 14-én a voronyezsi front középső és déli részén is támadás indult, a 3. harckocsi-hadsereg a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törte át a magyar védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonalnak ezen a részén állomásozó egyetlen tartalékát, s a visszavonulást is megtiltotta. Jány a mind rosszabbra forduló helyzetben is ragaszkodott ehhez a parancshoz.

Január 16-ára a szovjet támadás három részre szakította a 2. magyar hadsereget. Az arcvonal felbomlott, eluralkodott a pánik, Jány január 17-én hajnalban rendelte el a VII. hadtest visszavonását. Az elvágott, és német alárendeltségbe került III. hadtest tovább harcolt, de február elején - miután sem ellátmánya, sem fegyverzete nem maradt - parancsnoka, a később szovjet hadifogságba esett Stomm Marcell feloszlatta az alakulatot, melynek pár ezer katonája kijutott a szovjet gyűrűből.
A gyakorlatilag már nem létező 2. magyar hadsereg 1943. január 24-én "vált ki az arcvonalból". Jányt a jórészt fegyvertelen, demoralizált katonák nyomorúságos látványa e napon késztette hírhedt hadparancsának megfogalmazására: "...a 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét". A katonákat gyávasággal vádolta és a "rend helyreállítása" érdekében a helyszíni felkoncolást is engedélyezte. A parancs akkora felháborodást keltett, hogy sok helyen ki sem hirdették, maga Jány pedig április 4-én nyilvánította semmisnek és helyettesítette egy újjal.
A hadsereg életben maradt katonáit március 5-én hátravonták a Dnyeper folyó nyugati partjára, hazaszállításuk április 6-tól május 30-ig tartott. Jányt, aki az utolsó vonattal hagyta el a Szovjetuniót, Horthy 1943. augusztus 5-én felmentette parancsnoki tisztéből. A tábornokot a Népbíróság 1947 októberében háborús bűnösként halálra ítélte és 1947. november 26-án kivégezték. Jány Gusztávot 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette a háborús bűntett miatt ellene emelt vád alól.
A doni veszteségekről pontos adatok még ma sem állnak rendelkezésre. A 2. magyar hadsereg mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer főt vesztett, az elesettek és a fogságba kerültek pontos számát megállapítani nem lehet. A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember veszett el, mint a mohácsi csatában, magyar katonaság a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától.

Magyarország

  1. Február 15. a határidő

    Friss információkkal bővült a felvételi tájékoztató: a felsőoktatási intézmények a decemberben közzétett adatok egy részét pontosították, módosították és új szakokat is meghirdettek. Nagy érdeklődés mellett rendezte meg nyílt napját az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kara Gazdasági, társadalomtudományi, bölcsészettudományi, művészeti és informatikai szakokat kínál a Kodolányi a hallgatóknak

    2023.01.29.
  2. Hamarosan szlovák tábornok veszi át a székesfehérvári HQ MND-C vezetését

    Szlovákia Magyarország egyik legszorosabb szövetségese, és a két ország elkötelezett a szoros és rendszeres párbeszéd fenntartásában - mondta a honvédelmi miniszter, miután megbeszélést folytatott Szlovákia védelmi miniszterével.

    2023.01.28.
  3. Hálózatfejlesztés a napelemekért

    Mintegy 74 milliárd forint értékű hálózatfejlesztést hajt végre az E.ON 2026 nyaráig, amiből csaknem 15 ezer különböző méretű beruházás valósul meg 2026-ig a Dunántúlon. A fejlesztés elősegíti, hogy újabb napelemes rendszerek csatlakozhassanak a villamos hálózatra és az érintett területeken az ellátásbiztonság is javul.

    2023.01.26.
  4. Elkezdik a vízeresztést

    A Velencei-tó vízszintjének további emelése érdekében hétfőn megnyitják a Pátkai víztározó zsilipjét. Ez mintegy 700 ezer köbméter víz átengedését jelenti, mely legalább három centiméternyi további vízszintnövekedést fog eredményezni a Velencei-tóban, melynek jelenleg 87 cm-es a vízállása, ami még mindig jelentősen elmarad az ilyenkor optimális 145-152 cm-es vízálláshoz képest.

    2023.01.23.