Új kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának és Fejér Vármegyei Levéltárában a Szent István tér 2-3-as szám alatt. A megnyitó június 4-én kedden 17 órakor kezdődik, melyen köszöntőt mond gróf Károlyi György és dr. Szabó Csaba, az MNL főigazgatója, a tárlatot pedig dr. Laczlavik György főlevéltáros, a kiállítás kurátora mutatja be az érdeklődőknek.
300 éve halt meg Barkóczy Krisztina, Károlyi Sándor felesége. Károlyi sikereit nagymértékben köszönhette feleségének is. Barkóczy Krisztina azon kívül, hogy gondoskodott Károlyi távollétében az egyre növekvő birtokok igazgatásáról, távollévő férjét tanácsokkal látta el, akár politikai ügyekben is. Károlyi és Barkóczy azon túl, hogy gyermekeiknek, Klárának és Ferencnek gondos szülei voltak, birtokaik lakosai, sőt az egész régió iránt felelősséggel viseltettek.
A Károlyiak az egyik legrégibb, a Kaplyon, vagy más néven Kaplony nemzetségből származnak.
A Károlyi név először a 14. század első felében jelent meg, mely név vagy Károly nevű birtokukkal, vagy a címerükben látható karvallyal (karoly, karuly), a nemzetség totemállatával hozható kapcsolatba.
A család stratégiája a királyhűség volt.
Az uralkodó szolgálatában szerzett érdemek jelentették ugyanis a vagyonszerzés és a társadalmi felemelkedés lehetőségét. A 14–15. században élt Károlyiak nem tartoztak még a politikát formáló nagybirtokosok közé, a család későbbi felemelkedésének alapjait azonban ők teremtették meg határozott céltudatossággal és szívóssággal.
A család felemelkedése az arisztokrácia soraiba Károlyi Mihály idejére tehető (1585–1626), aki 1609-ben nyert bárói rangot.
Az ország legfontosabb famíliái közé Károlyi Sándor (1669–1743) emelte őket, aki a Rákóczi-szabadságharcban vált az ország kiemelkedő politikusává, nevéhez fűződik a szatmári béke megkötése. Az uralkodó Károlyi Sándort és családját grófi rangra emelte. A 17. század végéig a Károlyi birtokok kevés kivétellel Szatmár vármegyére korlátozódtak. A Károlyi család birtokegyüttese azonban a második legnagyobb földesúri birtokegyüttessé vált a 18. századi Magyarországon, csak a herceg Esterházy családé volt nagyobb. A 18. századi nagy birtokszerzések, de még inkább az ezzel járó igényperek sokasága miatt szükségessé vált a felszaporodott iratanyag szakszerűbb kezelése, amihez 1769-től állandó levéltárost alkalmaztak. Az Országos Levéltár 1953. április 30-án vette át a levéltárat.
A Károlyi család levéltára jelenleg az MNL Bécsi kapu téri palotájában található.
A Károlyi családba beházasodott feleségek mindig új színt, új lehetőségeket hoztak a családba. Többen közülük, akárcsak Barkóczy Krisztina, ennél jóval többet is tettek. Alakították, formálták a Károlyi családot és ezáltal a magyar történelmet is. A Károlyiaknál, a kor szokásaitól némileg eltérően, több szerelmi házasság is köttetett. Egyes feleségek, mint például Kornis Klarissza és Apponyi Franciska a jótékonyság és gyermekvédelem terén is maradandó örökséget hagytak hátra.
A Károlyi családban különösen nagy jelentőséggel bíró, a korszakot meghatározó feleség volt Harruckern Jozefa, Waldstein-Wartenberg Erzsébet, Zichy Karolina, Kornis Klarissza, Apponyi Franciska, Windischgrätz Mária.
A kiállítás nekik kíván emléket állítani. A kiállítás megtekinthető 2024. június 4-től október 9-ig, hétfőtől csütörtökig, munkanapokon 8-15 óra között. A belépés díjtalan!
