Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke volt a vendég Királykúton

Sok esztendeje hagyomány már, hogy a Dr. Bakonyi István által vezetett Királykút Emlékházbéli portrébeszélgetéseknek nemcsak írók, költők és művészek a vendégei, hanem időnként a történelmi egyházak, felekezetek képviselői is meghívást kapnak. Hétfőn Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke volt a vendég, akit a decemberi ünnepek mellett szakmájáról, hitre jutásáról és megbízatásáról is kérdezett a házigazda.
2019.12.09. 20:55 |
Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke volt a vendég Királykúton

„Hét és fél esztendeje töltöm be a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöki tisztségét. Életem fontos része a szakmám, - órás - az egyik legrégebbi székesfehérvári órás-dinasztia, azaz iparos család leszármazottja vagyok. ” - kezdte a beszélgetést Neubart István, majd így folytatta:

Dédapám, aki szintén órásmester volt 1875-ben Székesfehérváron nyitott saját üzletet. 1886-ban megszületett a nagyapám, - szintén Székesfehérváron - így azt hiszem, hogy tősgyökeres fehérvári családnak lehet minket tekinteni.

Nagyapám szintén órás volt és 1944-ig, - amíg a deportálás nem történt meg - a Fő utcán volt üzlete. Nagypapám a Székesfehérvári Zsidó Hitközség vezetőségi tagja volt. Édesapám az 1980-as évek második felében néhány esztendeig a hitközség elnöke is volt.

Édesapám - nem családi unszolásra, hanem saját elhatározásból - szintén kitanulta az órásmesterséget. Érettségiig eszem ágában sem volt, hogy én is órás legyek, az Ybl Miklós középiskolában közlekedésgépészetet tanultam, a műszaki dolgok, különösen az autók vonzottak.”

„Érettségi után nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy tetszett volna és akkor megkérdezte édesapám, hogy nem lenne-e kedvem ezt a szakmát folytatni? Úgy alakult, hogy - ehhez édesapám betegsége is hozzájárult - egy év képzés után rám szakadt minden.

Elméleti tanácsokat még tudott adni, de gyakorlati kérdésekben tapasztaltabb kollégáimhoz fordultam. Ottragadtam. Az üzlethelységet, ahol ma is dolgozom, az Ady Endre utcában 1954-ben, születésem évében utalta ki édesapámnak az akkori városi tanács.” - mesélte a vendég.

Szó esett a közelgő ünnepről is, amelyről Neubart István elmondta: a hanuka örömünnep, a kevés olyan zsidó ünnep egyike, mely nem a Tórából fakad, hanem egy csodálatos eseményt örökít meg,

amikor egy maroknyi sereg, Makabi vezetésével a túlerőben lévő a szíriai görögöket legyőzte. A másik része az ünnepnek az, hogy az egy napra való olaj, - a jeruzsálemi szentély felszentelése, megtisztítása és újraavatására után - nyolc napig égett. (Nyolc nap kellett a kóser olaj előállításához).

A fehérvári hitközség életében ez nagy ünnep.

Ilyenkor vidám műsort tartunk és tavaly óta ilyenkorra esik a Székesfehérvári Zsidó Napok is, ahol a fehérvári közönség megismerheti a zsidó kultúra és művészet színességét.